Walter Gyula: Jubileumi beszéd. Az esztergomi kattholikus kör házavatásának tizedik évfordulója alkalmából (Esztergom, 1906)

6

szokta elmulasztani, hogy meg ne ünnepelje az alakulás munkájának, a szervezkedés fáradságainak, a térfoglalás küzdelmeinek emlékeit.

Körünk már túlélte gyermekéveit. Szerencsésen leküzdötte a kezdet nehézségeit. Soraikban volt otthonának megalapítása is.

Fáradozásainak e becses eredménye az előrelátó és gondos családfó're emlékeztet.

Komolyan szivén viselvén övéinek javát és biztosítani ügyekezvén jövőjét: törekvését a szerető' atya mindenelőtt egy hajlék megszerzésére irányítja.

Körünk is egyik főfeladatának tekintette, hogy otthont létesítsen tagjai számára.

Forró óhajtása volt, hogy sajátjának nevezhesse azt a tűzhelyet, amely körül tagjai az együttlét örömeit élvezik. Hő kívánságát képezte, hogy tulajdonának mondhassa azokat a falakat, amelyek munkásságának színhelyét köritik.

Bizonyítékokat akart szolgáltatni a komolyság mellett, amely irányát jellemzi. Tanúságot ügyekezett tenni arról a szilárdságról, a mellyel alapjai bírnak. Szemléltetni kívánta azt