Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Lukács itthon

ura hűségére...” - a nyolc évszázaddal későbbi krónikás, Homan Bálint ítélete szerint. De Lukács sem tudta a Zimonynál 1165 nyarán győztes „rómaia­kat visszatéríteni”, pedig ekkor előlük Velence éppen Zárát foglalta el. III. István békét óhajtó küldöttségét Manuél sátrába az idős Mikó kalocsa-bácsi érsek vezeti, akinek - úgy tűnik - a két balog koroná­zás megbocsáttatott. Őt majd az esztendő végén az érseki székben az addigi egri püspök, Chemma (Soma) váltja, aki Egerben Lukács utódaként tevékenykedett. És mivel ez a stallum akkor az esztergomi érseki egyháztartományhoz tartozott, Lukács bizalmát sejteti az új megbízatás. Továbbá az, hogy amikor a II. Géza idejében Pál nádor és fiai által feldúlt szentjobbi monostort III. István helyreállíttatta, újraszentelését Lukács felhatalmazásával a váci püspök és Chemma végezte el. Neve s titulusa a későbbi konkordátum alatt tévesen olvasható. Legfőbb tanácsadója indítványából a király illően megemlékezik a mellette korábban áldozatokat vállaló híveiről: „Forcos” (Farkas) soproni várszolgát például felszabadította. Ő hozta a Kapuvár ellen készülő támadás hírét, ezért sikerült a várat felmenteni. Teljes sza­badságot kapott „Gab fia Botus” is, ugyanígy a királyhoz hű maradt Csallóköz jobbágyrabszolgái közül sokan. Az ez időből fennmaradt, Bicén kezétől származó adományozó és felszabadító oklevelek alján tanúként világi méltóságok, „korjelölőként” (existentibus) Lukács és Mikó érsek neve olvasható. Bizonyára „a rendteremtés idejére” datálható Martyrius érsek drá­gaköveinek pere is. Ezeket Jordán gróf és kincstárnoka vette magá­hoz az esztergomi egyháztól az ellenkirályok procuratoraiként Lukács visszaköveteli egyháza kincseit, a garázdák vissza is adják a király előtt. A békésebb hónapok következménye még, hogy III. Ist­ván nemzetközi tekintélye növekedik, 1165 augusztusában az oszt­rák és cseh követek mellett magyarok is ülnek a császár bécsi asztala körül, Bizánc elleni terveik mellé kérve támogatást. 1166 tavaszán így Dénes ispán osztrák erőkkel dúsított királyi serege visszanyeri a Sze- rémséget, és a Szófiában tárgyaló II. Henrik herceg közvetítésével a béke is létrejön. Az egykori őrgróf húsz esztendővel ez előtt Bizánc­ban feleségül kapta Manuél unokahúgát, Theodórát, a „rokon” ez időre „a másik oldalra” került. Megkísérelte ugyan a két császár ter­veit összehangolni, de próbálkozásait nem kísérte siker. Másként 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom