Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
A forrásvíz vizsgálata
rus Comestor (1176), a „Könyvfaló” kanonok. Előbb a dómiskola, később a Saint-Victoire mestere lett. Petrus Lombardus szentenciáinak magyarázója a maga művével a mindennapos egyházi tevékenység kézikönyvét teremti meg: a Historia Scholastica a bibliai példázatok prédikációs antológiája lett. Színes történetek gyűjteménye „Mózes kozmográfiájától Urunk mennybemeneteléig” az alcíme szerint Párdarabjánál is gyakrabban és tovább forgatott példatál- maradt, egy-egy másolata rendszerint ott lapult a hazatérő baccalaureusok ládáiban. Itthoni jegyzetelői gyakran további magyarázatokkal látták el a felkészülés során a margón „párizsi szokás szerint” (per modum parisiensem). Kivonataiból tanítottak mindenfelé. Néhány hazai töredékpéldánya a glosszák latin mondataiban magyar szavakat őriz az egykori oktatás kincsei között „A latinokat tudatlanságuk fosztja meg a szellemi ellenállás képességétől. .- hirdette 1142-ben Cluny nevezetes apátura Épp ezért fordíttatja le munkatársaival a Koránt, hogy a harcot az értelem asztalánál vívják és ne a csatamezőn. Ez okból vitázott annyit Bernáttal is. Petrus Venerabilis (1092-1156) a szerzetesi élet sorozatos reformjaival teremt lehetőséget a bencés tudományosság számára „a tágabb horizont” és tolerancia csendesebb vidékein. Az apátúr cselekedeteiben a bölcsesség mellett szelídség és jóság munkálkodott - a tisztánlátás társaságában „a benediktinus discretio”, amikor gyá- molítja Abélardot, „Krisztus filozófusát” az ő ítélete szeiint. Szívesen hinnénk, hogy a Párizstól távoli vidék erdeiben nyaranként tartott „irodalmi találkozók” egyikén Lukács is megjelent, vagy meghallgatta a Tiszteletre méltó Péter egy párizsi prédikációját legalább. Ha a Cluny- hoz vezető hosszadalmas zarándoklatra netalán mégis rászánta magát, úgy láthatta az 1130-ra felépült „világelső” apátsági templomot Petrus Venerabilis költő is volt, Mária-himnuszairól Georges Duby ír. Elhivatottságában hite és tudománya türelemmel ötvöződött, bár a „máshitűek- kel” szemben Bernáthoz méltóan könyörtelen. A legfényesebben ez idő tájt az Ecole de Saint-Victoire, az Ágos- ton-rendi kanonokok kolostorának mécsese lobog, ahol „a három nagy viktorinus” alkot és tanít 1130-tól lett az iskola vezető magisztere Hugo de Sancto-Victoire (1096 k.-ll4l), akinek „a keresztény hit szentségeiről” írt összefoglalása sok másolatban van odaláncolva a bibliotheca pultjaihoz. így nyűvődhettek a klerikusok ujjai és gyertyafénye alatt Hasonlóképpen a „mennyei elrendeződésről” írt 46
