Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

A forrásvíz vizsgálata

A premontrei Norbert érsek és a cisztercita Clairvaux-i Bernát apát jól szervezett és fokozottan kemény támadást indít „az abélaxdi tanítás és művek” ellen. A De Trinitate (A Szentháromságról) írt trak­tátusát a soissons-i „titkos zsinaton” (1121) elégetik. „Tartani kell Abé- lardtól, mert könyvei eljutnak a tengeren túlra és átkelnek az Alpo­kon. A hittel kapcsolatos újszerű nézeteit, a dogmák új megfogalma­zását minden tartományba és országba elviszik, nyilvánosan hirde­tik, szabadon védelmezik, sőt még a római kúria előtt is tekintélye van...” - írta működéséről Auxerre-i Vilmos, Bernát rendtársa Ezt követte II. Ince pápa körlevele, akinek Abélard-ral még külön leszá- molnivalója is akad: „Jelen iratunkkal elrendeljük, hogy Petrus Abae- lardust és Bresciai Arnoldot - akik tévtanítások hirdetői és a katoli­kus hit ellenségei - egy-egy általuk választott kolostorba és egymás­tól elkülönítve zárjátok be. Eretnekségeiket tartalmazó könyveiket pedig, bárhol is legyenek azok, égessétek el... (Lateran, 1140. július 17.)”. A sens-i egyházmegyei zsinaton (1141) Bernát eléri ellenfele kiközösítését, könyve, a Theologia Christiana lapjainak itteni és római elégetését. „A bűn inkább hiány..a világosság hiánya ott, ahol nagy szükség lenne erre...” - hirdette az „igazságosztók” elle­nében Abélard. Hatása csendes elmélkedések és sorozatos viták ára­datát hozta, de élő példa maradt Sorsa visszatérő parabolák tárgya a pódiumokon, így Puella tanítványai előtt. Hallhatott róla Lukács is bizonyosan, szemelgethette traktátusait. Bőséggel teremtek „abélardiánusok” is. Például a Laonban iskolázott Zacharias Chrysopolitanus (1155), aki mestere ki sem hűlt katedráján tanít csendes következetességgel 1134-1140 között Főműve, a Monotesseron - Unum ex quatour („négyből egy”) az evangélisták könyveinek az egyházatyák kommentárjai­val bővült kivonatgyűjteménye volt. Szinte folyamatosan forgatott szentenciatár és konkordancia lett sokáig. Elnyűtt példányai, még inkább töredékei máig láthatók az egyházi bibliotékák vitrinjei­ben. Egy friss másolata talán ott rejtőzködhetett a hazatérő Lukács kincsei között. Közvetlen hatásával a szenvedélyes Abélard gyakran ejthette zavarba hallgatóságát - az egykori tanítvány Monotesseronja. a maga pedagógiai egyszerűségével apránként feloldja a bénító meglepe­tést. Ezért lett tartósan használt kézi- és tankönyv, az egyházi szolgá­latra készülők kötelezően előírt olvasmánya 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom