Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

A "vizsgálat"

regeszturakönyvekben vannak lefektetve..- a levél mondatai szerint Ezzel egyidejűén a pápa „egy charta eltűnéséről” hasonló határozottsággal a „patriarcha gradensis”, a grazi egyház elöljárója címére is írt, aki a bűnös „tarvisi mester” feljebbvalója lehetett Persze utólagos gyanú, hogy a „főbűnös” a magyarok frankhoni klerikustársa volt

Az elorzott chartát J. mester, szegedi főesperes és R kalocsai prépost” szolgáltatták vissza, és „hogy ki volt a tettesként szereplő tarvisi mester, és mi módon került a kivágott lap a kalocsai préposthoz, nem tudjuk...” - írta az esetről Csapodi Csaba. A sziglák rejtélyét nem sikerült tehát megfejteni. De annyit tudunk, hogy „a jelentéstevők” mindketten a kalocsa-bácsi érsekség tartományába valók, így ez a „szolgálat” bizonyosan az akkor már közel fél évszázada tartó „Esztergom-Kalocsa elsőbbségi vita”, ekkor Jób és Saul érsek párviadalának gondosan kifundált és a megfelelő időben megvalósított mozzanata volt A „felderítés” aligha lehet közömbös, ha már egyértelműek a „visszaszármaztatás” indítékai.

A két „független kihallgató”, Imre király mellett, az új pápa „legbi- zodalmasabb hívei”. A győri püspök, a Csák nembeli Ugrin (1188- 1203) Barbarossa kereszteseit kísérte Nisszáig 1189-ben, majd rövid időre esztergomi érsek lett Jóbot követőn (1204). A „bakonyi apát” ekkor a francia limoges-i János, a ciszterciek vezetője Zircen - ténykedésükről írásos emlék nem maradt, jelentésüket - ha volt - nem őrzik a levéltárak sehol.

III. Ince leveleiből tudható, hogy a III. Sándor regestáinak egyik összefűzött fóliójából kiemelt két lap „R. kalocsai prépost és J. szegedi mester főesperes” jóvoltából ismét a helyére került, az el sem szakított zsineg és az őrszavak tanúsága szerint pontosan illett az összehajtott ív külső lapjai közé. De arról nem esik szó, hogy a bizonyára fogalmazati vagy emlékeztető oldalak szövege mit tartalmazhatott. Mi okból tulajdonították el, visszaszolgáltatói kezébe hogyan és miért, kinek a közreműködésével kerülhetett Eltűnése, majd visz- szakerülése kiknek az érdekében állt Az ugyan jó okkal feltételezhető, hogy „a charták második útja” a két magyar érsekség ez idő tájt ismét lángra kapott „elsőbbségi és joghatósági háborújának” csak színlelt jóakaratot jegyző fejezete. Jelzi, hogy az ellenfelek versengésében maradt még megoldást igénylő talány bőségesen.

A magyarhoni gyanúsítottak során „az angol Róbert mester” és ,Azo presbiter” mellett „Péter magiszter esztergomi prépost” neve

226