Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)
Származás és "nevesítés"
Párizsban (Lutetiában stb.) Lukácsunk feltehetően Lucius Pannonius, esetleg Lucas de Pannoniae, Lucas du Pannoniensis, valamint De Luca Hungaro, Lucam Hungarum, netán még ezekhez hasonló nevekre hallgatott, baráti körben nyilván a Luc volt használatos. Történetíróink a hazatérését előző évekre vonatkoztatva kedvelik a Bánfi Lukács nevet - y nélkül természetesen. Ezt követőn a legillőbbet, a Lukács érsek nevezetet Végül mégiscsak ez a leggyakoribb, említve ismét, hogy az ő idején még aligha ismerték a mai értelemben használatos családnevet Nagyritkán „előnévként”, és rendszerint megkülönböztetésül. A sokféle változat valójában egyazon értékű férfit jelöl, és ha olykor mégis „Lucas Bánffy de genere Guth-Keled et Alsó-Lindva” (netán „et Losoncz”) remekek találhatók, a nevezett számára „a származási hely” lokálpatriótáinak emléktáblák állítását mégsem javalla- nám. Amennyiben helytállók lennénk, akkor sem jelölnék a születés helyét. Minderről és néhány hasonlóképpen fontos dátumról, helyszínről semmit sem tudunk. De annyit mindenképpen, hogy a valahol és valamikor megszületett későbbi érsek alkotó jelenlétének a 12. század második felében történelemformáló szerepe és jellemalakító hatása volt „Nálunk mint szent férfiúnak emléke áldásban van...” - írhatták a szentté avatási kérelem elkallódott iratában tanítványai, „példás kegyességé papúr volt, úgy hogy halála után az ő szentek közé való számláltatása nem egyszer sürgettetett...” - jegyzi a református Budai Ferencz 1804-ben, Polgári Lexikona róla írt cikkében. „Ki valamint életében jámbor cselekedetek által virágzott, úgy halála után csodákkal tündöklött...” - emelték a tétet a katolikusok. A 22. érsek,, Róbert indította el végre a kanonizációt 1231-ben - rátermett elődjének halála után ötven évvel. Bulcsu Csanádi püspök, vele a cikádori ciszterci apát és a Szent Istvánról elnevezett hospitális kanonokrend mestere gyűjtötte össze és vitte Rómába EX. Gergely pápa elé a kérelmet és a jegyzőkönyveket. Ez ügyben és sok minden másban esztendő múltán, 1232-ben pápai apostoli legátus érkezett: Jakab praenestei választott püspök, aki munkája során „a szent emlékezetű esztergomi érsek” tetteiről és csodái körül többeket meghallgatott. Ez idő óta „a magyar egyháznak nem jött tudomására Lukács érsek beatificatiója.- sajnálkoznak egyháztörténészeink. 17 tAboh böhtvtA* mesA
