Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora (Budapest, 2003)

Lukács itthon

részben hasonlatosak ehhez, azonos forrásból fakadók, egyben éppen „a helytelen tettek” természetes és fékezheteden következményei. Walther Holtzmann forrásközléseiben egy ekkortájt született szentszéki levél található, amelyben III. Sándor a magyar régensta- nács hozzájárulást kérő beadványára válaszol. A töredékes megszó- lítású intés arra utasítja az így ismereden new kalocsai érseket, ha a király „a kulpai egyházból” Prodanust zágrábi püspökké emelte, emlékeztesse őt: rendelkezése kánoni törvénybe ütközik. A beavat­kozás ellenére és „tekintettel... fogadalmára..., kivételes kegyelem­ként...” a tiltakozástól és a szükséges következményektől ez alka­lommal eltekint. Mindamellett az érsek az ő nevében kérje meg a fejedelmet, hogy a továbbiakban a magyar egyház körül hasonlóan önkényes rendelkezéseket ne tegyen. Ha későbbi indíttatású a levél (Prodanus zágrábi méltóságát a Komi Magyar Történeti Lexikon 1175-1181 közötti időszakban jelö­li), akkor a pápai feddést András kalocsai érsek közvetíthette III. Béla királynak. így mindez (a stílus?) a király haragját vákhatta ki, okát adva a pápa további leveleinek, melyekben védi kedvelt érsekét. Különben III. Béla „a világi méltóság tisztességét” majd 1181-ben állítja helyre a zágrábi püspökség körül, amikor „a meghasonulás- ban” teljesen elszegényített zágrábi egyház káptalani testületének visszaszármaztatja a tőle „erőszakkal elragadott” birtokrészeket. Mél­tányosan jogos sérelmükkel a megfélemlített kanonokok korábban „nem álltak elő”, de tették a Szent István ünnepét Székesfehérváron töltő uralkodó trónja előtt, ahol „saját szegénységükről és a nekik okozott jogtalanságokról” panaszkodtak. A zágrábi egyházat a király itt és nyomban megerősítette elsikkasztott birtokaiban, a székeskáp­talan testületének „örök érvényű kiváltságlevelet” íratott, mivel „Isten egyházát segíteni és nem gyengíteni kívánván keserves panaszukat az ország számos főemberének jelenlétében meghallgatta, s (velük) az ügyet megtárgyalta.. Az oklevélből kiderül, hogy az egykori Alexius bán megboldo­gult fia lelki üdvéért az itteni egyháznak adományozott „Toplissa nevű praediumot összes tartozékaival” később Beléé varasdi ispán „elragadta”, majd örököse, Mothmer is élvezi. A „sedes regniae” az elorzott jószág határait részletező pontossággal körülírva nyújt elég­tételt a panasztevő egyháznak, a végrehajtás királyi ügyintézőjének a király feltétlen hívét, Dénes bácsi ispánt rendeli. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom