Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

J. Fodor Adrienne: Az olmützi Janus-kódex

az epigrammákat, valamint az Erhardus Ventimontanus verseket beírta, amelyeket korábban is az olmützi székesegyházi scriptorium termékének gondoltunk.

Összefoglalva tehát: A Janus-kódexnek azt a kolligátumát, amelynek 1467-ben Johannes Sternberg a tula^jdonosa volt, a kódex összeállítója, Prothasius bevette a kötetbe, s az ív üresen hagyott, három utolsó lapjára elkezdte bemásoltatni azokat az anonym epigrammákat, amelyeknek a kezdősorai a STERNBERG nevet adják, s amelyeket Johannes Sternberg műveinek gondolunk. így tehát az itáliai és a magyarországi humanisták művei után egy olmützi, eddig ismeretlen, - de Prothasius által közelről ismert - humanista verseivel zárul a Janus-kódex.

340