Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával

24. Regensburger Buchmalerei, (4. jegyzet) nr. BO., 150. tábla.

25. HOISDORF, Christliche Symbolik, (14. jegyzet) 235; Flamand kalendárium, SOLTÉSZ Zoltánná kísérőtanulmánya az Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 396. jelzetű kódexének hasonmás kiadásához. Budapest, 1983, 27.

26. MOLSDORF, Christliche Symbolik, (14. jegyzet) 234.

27. A kalendárium írása is egyidejű az imakönyvével, sőt az ugyancsak egykorú szláv bejegyzésekből a kalendáriumi részben található az egyik (f. 14v), így igen valószínű, hogy eredetileg is egymáshoz tartozott a két rész, amit a holdfázisok 1432-vel kezdődő dátuma megerősít.

28. WILCKENS, Leonie von: Regensburg und Nürnberg an der Wende des 14. zum 15. Jahrhundert, in: Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums, 1973, 57-79.

29. A zodiákus-jegy jó kvalitású ábrázolására szép példával szolgál az a 6 perga- menfolió kalendáriummal, melyet az Országos Széchényi Könyvtár 1970-ben vásárolt. (Cod. Lat. 555.) A cseh hónapnevek, a kalendárium szentjei és a miniatűrök stílusa egybehangzóan cseh területre lokalizálják a lapokat. Az 1400 körüli cseh könyvfestészet jó átlagtermésével állunk szemben, mely a Martyrologium Osuardi (Gerona) miniátorainak köréhez áll közel. A miniátor gondos technikával dolgozta ki a figurákat és a tájháttereket. Ebből a szempontból kiemelkedő a május és augusztus hónapok ábrázolása. Az eddig kiadatlan kalendáriumot Nagy László szívességéből tekinthettem meg, melyért ezúton mondok köszönetét.

30. Paris, Rotschild gyűjtemény. Vö. KÉRY, Bertalan: Kaiser Sigismund. Ikonographie, Wien, 1972, 49. kép. A divatos, prémes kucsmás ábrázolások számtalan példája ismeretes az 1420-30-as évekből, ezek KÉRY Bertalan könyvében jórészt megtalálhatók.

31. GEREVICH Tibor: Magyarország román kori emlékei. Budapest, 1930, 242.

32. GEREVICH Lászlóné: Vásári Miklós két kódexe, in: MűvtÉrt. 1957, 133-137., kép a 134. lapon.

33. BALOGH Jolán: Márton és György kolozsvári szobrászok. Kolozsvár, 1934, 45-46, 03.; DRAG0MIR, S.: Vcchile biserici din Zarand $i ctitorii lor ín sec. XIV pi XV, in: Anuarul comisiunii monumentelor istorice. Sectia pentru Transylvania 1929. Cluj, 1930. 234, 252, 250.

34. BERCSÉNYI Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest, £19411, 169, LXIII.; KOVÁCS Éva,

in: Művészet I. Lajos király korában 1342-1302. Katalógus. István király Múzeum, Székesfehérvár, 1902-83. Budapest, 1902. 107-108.; MAROSI Ernő: A reprezentáció kérdése a 14-15. századi magyar művészetben, in: Történelmi Szemle, 19B4, 507-538., különösen 532.; TAKÁCS Imre: Megjegyzések a 14. századi magyar főpapi pecsétek művészettörténeti kérdéseihez. In: A középkori Magyar- ország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerk. BODOR Imre. Budapest, 1904, nr. 63-64.; A Magyar Nemzeti Galéria egy ismeretlen helyről származó Szent László szobra (ltsz.: 7597) az 1430-1440-es évekből azt a divatos öltözetet viseli, amely a budai szoborlelet számos figuráján is megtalálható. Vö.: TÖRÖK Gyöngyi: Einige unbeachtete Plastiken des Weichen Stils in Ungarn und ihre Beziehungen zu dem Skulpturen-fund in der Burg von Buda, in: Acta Historiae Artium, 1981, 209-224. A röviddel a 15. század közepe után készült ma- teóci oltáron pedig a divatos fegyverkabátban és páncélban látjuk Szent Istvánt és Imrét. Vö. TÖRÖK Gyöngyi: A Mateóci Mester művészetének problémái, in: MűvtÉrt. 1900, 66-67, 79-00. A 69. jegyzetben a müncheni imakönyv említése és szent királyaink legfontosabb együttes ábrázolásainak felsorolása.

293