Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával

A két szent bambergi tiszteletére utaló fametszetes ábrázolásról - az 1460-as évekből - már szóltunk. Schreiber ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a metszetet az aacheni és kölni zarándoklatokra való tekintettel, Nürnbergben készíthették, ahonnan a zarándokok könnyen kitérőt tehettek Bamberg felé.^ Schreiber kutatása;, szerint Walter Volnant, Bamberg és Würzburg címzetes püspöke 1377-ben egy új oltárt alapított a bambergi Szent Mihály templomban. Az oltárt Szűz Máriának, Mindenszenteknek, egész különösen pedig a három magyar szent király tiszteletére, nevezetesen István, László és Imre tiszteletére szentelték. A dedikációban István áll az első helyen, mint "Rex et confessor." Az oltárban egy szent kereszt-relikvia is volt, továbbá István, Imre, László relikviái. Schreiber következtetései szerint a relikviák közvetlenül Magyarországról származhattak, a dómban levő relikviák felosztásáról nem lehet szó, mert ott Szent László-relikviák nem voltak.^ Igen valószínű, hogy a három magyar királyszentnek Bambergben is voltak képzőművészeti ábrázolásai, az elsők nyilván magyar mintapéldányok után.

A kölni bencés apácák Szent Makkabeus templomának Szent Katalin kápolnájában nemcsak a három magyar szent király relikviáiról, de feliratos szobraikról is értesülünk. A három szent király két másik magyar patrónusszent, Alamizsnás Szent János és Adalbert társaságában található. A humanista műveltségű Arnoldus Buchelius 1587-ben tett németországi útjáról készült leírásában meglehetős pontossággal közölte a feliratokat, mint ez a fennmaradt emlékekkel való összevetésből kitűnik, így hitelesnek tekinthetjük a "gótikus betűkkel" írt kápolnafeliratot is, mely a magyar szent királyok itt található ereklyéiről tudósít.^® Mivel Buchelius érdeklődése különösen a feliratok és az antik római emlékek iránt nyilvánult meg, ezért érthető, hogy a szobrokról nála nem találunk adatokat. A későbbi kölni források, így Georg Braun feljegyzései szerint, "Auf dem Altar war unter den Bildwerken der drei Könige zu lesen":

"S. Stephanus, primus Hungáriáé rex, qui ab angelo coronam accepit.

S. Ladislaus, Hungáriáé rex, singularis Turearum oppressor.

S. Emericus, S. Stephani filius, qui in coniugio virgo permansit."

288