Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával
szempontjából különösen tanulságos az a salzburgi püspökség területéről származó 1300 körüli psalterium, amelyben a szőlőművelés és vetés jelenete (április és szeptember) a lap aljára kerül, határozott talaj jelzéssel együtt.20 A 14. század folyamán mind Itáliában, mind az Alpoktól északra a táj és a természet ábrázolásában óriási változás következik be, elég csak utalni Simone Martini, Ambrogio Lorenzetti freskóira vagy azokra a természettanulmányokra, amelyek az itáliai herbáriumokban és a kalendárium ábrázolások szempontjából különösen fontos Tacuinum Sanitatis ábrázolásokban jelentkeznek.Ezekben az elsősorban egészségügyi tanácsokat nyújtó könyvecskékben fogalmazódtak meg a leghatározottabban a növényekkel való foglalatoskodás során a zsánerszerű mezőgazdasági munkák. A Berry hercegének hóráskönyveiben az 1410-es években a kalendárium-festészet csúcsát jelentő ábrázolások színvonalát az átlagos európai termés nem éri el.22 A németországi és közép-európai kalendáriumképek általában a táj és a tér megjelenítésére csak szerény kísérletet tesznek, de a munkafolyamatok hagyományos ikonográfiája ellenére az ábrázolásmód a realisztikus fejlődés irányába halad. Érdekes ebből a szempontból szemügyre venni két prágai és egy regensburgi könyvfestészeti emléket. A prágai Szent György kolostor breviáriumában 1400 körül még éppúgy medaillonokban kerülnek bemutatásra a munkafolyamatok, mint ahogy Leo nagymester breviáriumában 1356-ban.2^ a kosztümök azonban az időpontnak megfelelően divatosak, az emberi alakok, sőt a növényzet ábrázolásában egy új, sommás stílus jelentkezik, amely a mi hónapképeink stilisztikai gyökereihez is egyértelmű magyarázatul szolgál. A Szent György kolostor breviáriumában és kalendáriumunknál a július hónapot jelképező, kaszáló figura ikonog- ráfiailag azonos, különösen az arcot eltakaró kalap-motívum szempontjából. Ennek realisztikus értelmezését, a figura előre hajoló mozdulatát is bemutatva - hogy nyilvánvaló legyen, hogy az arc rövidülésben látszik - csak a mx későbbi kalendáriumképünk adja meg. Egy regensburgi kalendáriumban, 1368 körül, amely egészségügyi tanácsokat is nyújt, 278
