Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar szent királyok ábrázolásával

A miniatúra stílusa a cseh könyvfestészet hatósugarának körében ke­reshető. A késői lágy stílus általános jegyein kívül különösen jól mu­tatja ezt a finom arany indás háttér a virágokkal.^ Bár Alfred Stange a kódex díszítéseit kifejezetten cseh munkának tartja, az 1430-as években már éppen nem Csehország, hanem a vele szomszédos területek azok, ahol a 14. század végi cseh könyvfestészeti hagyományok tovább élnek, ugyan­akkor az ábrázolásmód valóságközelibbé válik .9 A cseh művészet hatósu­gara nemcsak a morva és magyarországi területeket érinti, hanem a bécsi és salzburgi könyvfestészetet is, sőt az egész dél-német, bajor terüle­tet. A 15. század második negyedében a regensburgi könyvfestészet a 14. századi kezdetek után újra komoly jelentőségre tesz szert, és közvetle­nül a cseh, sőt, az ugyancsak cseh hatás-alatt álló bécsi, salzburgi irányt is magába olvasztja.^ Nürnbergben a cseh művészet hatása a 14. század óta folyamatos. A Madonna széles arctípusa, zömök felépítése az 1430-as évek nürnbergi táblaképfestészetével mutat távoli rokonságot.^ Az emlékanyag hiányossága, a miniatúra általános stílusjegyei és átla­gos művészi színvonala nem teszi lehetővé a pontos lokalizálást, de egy erős cseh hatás alatt álló német központ a kodikológiai megfigyelések­kel egybehangzóan valószínűsíthető. Ezt erősítik meg az indadíszek és a kalendáriumképek is. A dedikációs képpel szemközti lapon, az imák kezdetekor a lap felső részét, bal oldalát és alját növényi indadísz keretezi, amelyre az öt betűsort betöltő iniciálét ráhurkolták. Ez az indadísz, amelyet gyakran virágok is díszítenek, az imakönyvben összesen kilenc esetben található meg, mindig egy újabb imaegység előtt, a tartalmi kiemelést elősegítve. Az indadísz a salzburgi könyvfestészetben cseh hatásra kialakult típus­sal rokon, amelynek számos példáját ismerjük az 1430-as évekbőlA ki­vitelezés azonban durva és elnagyolt, jellegzetes műhelymunka terméke. A kalendáriumot díszítő 12 hónapot jelképező ábrázolás a megfelelő zodiákus jeggyel, valamint a Nap és a Hold jóval egyszerűbb technikával készült, mint a kódex többi miniatűréja. Ezek a színezett, lavírozott tolirajzok, amelyeket egységes stílus jellemez, alapozás nélkül, köz­vetlenül kerültek a pergamenre. A rajzok frisseségének hatását tovább 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom