Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Körmendy Kinga: Egy 1432-ből származó imádságoskönyv magyar vonatkozásai
azt a német kolostori devotio moderna szellemében állították össze, és erős cisztercita hatás érződik a szellemén. A kódex provenienciájával nem foglalkozott behatóan. A niederaltaichi possessorság és az általa cseh nyelvű bejegyzéseknek jelzett szláv nyelvű megjegyzések alapján - szerinte - a keleti német nyelvterületen használták.^ Az imádságok zöme (ff. 28r-97v) a címnek megfelelően (Sertum Beatae Mariae Virginis) Szűz Mária életének eseményeihez kapcsolódik. Az apostolok és a mártírok mellett a középkorban legnépszerűbb és különösen tisztelt női szentekhez intézett imák következnek (Katalin, Ágnes, Margit, Dorottya, majd Orsolya, Erzsébet, Borbála, Mária Magdolna). A 14 segítőszenthez intézett ima zárja le ezt a kódexrészt. A f. 98r-tól a Szentháromság, Jézus szenvedéstörténete, annak egyes mozzanataihoz kapcsolódó könyörgések, imák. A szerzők között név szerint Szent Bernátot6 (ff. 31v, 120v), valamint Aquinói Szent Tamást (ff. 121v-122r) említi meg a kódex összeállítója. Az egyházatyákhoz és egyházdoktorokhoz intézett könyörgések között az első helyen Szent Benedek szerepel, evvel az imakönyv bencés származása megerősítést nyer. Az imádságok összeállításának helyét, azaz a kódex provenienciáját három oldalról közelíthetjük meg. Általánosságban a kalendáriumot szokták alapul venni. A Münchenben őrzött imádságoskönyv kalendárium-összeállításának szempontjaiból a következőket állapíthattuk meg: 1. Nem rendi: egyetlen szerzetesrend szentjei sem szerepelnek kiemelt módon. Benedek sem! 2. Nem magyarországi: Szent István király augusztus 20-i ünnepe szerepel ugyan, de a többi magyarországi szent nem. Az ő kultusza Bajorországban, de főleg Bambergben nem volt ismeretlen. 3. Nem cseh: a cseh nemzeti szentek kiemelt ünnepei hiányoznak. Vencel ünnepe feketével írott, az ő tisztelete azonban általános volt a német, svájci és a magyar egyházmegyékben. Szent Vitus ünnepe (június 15.) rubrumos ugyan, de nem lehet számításba venni, mivel az ismert prágai patrociniumon kívül számos egyházmegyében kiemelt az emléknapja.^ 263
