Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Wehli Tünde: A wolfenbütteli zsoltároskönyv könyvfesztéseti szempontból

véletlen vezetheti el későbbi kutatóját. Készítésének kora a 13. század ötvenes-hatvanas éveire tehető. Talán a németországi készítés indokolja és magyarázza a "secundum hungaros" megjegyzéseket, valamint a kalendárium kiemelt szentjei körének utólagos korrekcióját.

A kódex 13. századi magyarországi művészeten belüli helyének megrajzolása - emlékek hiányában - nehéz feladat. A korszak könyvfestészetét egyetlen kvalitásos fedőfestékkel festett, de eredeti possessor szempontjából problematikus emlék, a Budapesti Egyetemi Könyvtár egy Graduale lapja, a Fr. 1. m. 273-ös töredék képviselheti.^ A töredék "A" iniciáléja részben a szász-thüringiai művészet hatáskörébe sorolható. E kódexlap és a wolfenbütteli psalterium együtt, talán az eddiginél biztosabb képet nyújthatnak a 13. század közepét követő évtizedek magyar- országi megrendelőinek művészeti orientációjáról. A két emlék alapján úgy tűnhet, hogy a szomszédos Csehországhoz és Ausztriához hasonlóan Magyarországon is - legalább is a könyvbehozatal szintjén - érvényesült a szász-thüringiai területeken vezető szerepet játszó és magas szintű műalkotásokkal képviselt Zackenstil.

257