Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Wehli Tünde: A wolfenbütteli zsoltároskönyv könyvfesztéseti szempontból

tűk jellemzik. Vöröses árnyalatú, hlgabb és így tompább fényű arannyal dolgozott.László neve alatt a pergamen állapotából egy korábbi, feketével beírt, majd kivakart név nyomai láthatók.8

E rövid kitérő után rátérnénk a wolfenbütteli psalterium könyvfestészeti szempontú elemzésére.

A zsoltároskönyv két részből áll. Egy kalendáriumból, melynek valamennyi hónapját díszesebb KL-iniciálék vezetik be. A második rész a tényleges zsoltároskönyv. Ehhez 3 figurális és 5 nagyobb, ornamentális iniciálé készült. Ezenkívül kisebb ornamentális iniciálékban, lapszél- díszekben és sorzáró lécekben is gazdag a kézirat. Zsoltároskönyvünk az elmondottak alapján a psalteriumok egyik, Franciaországban 1230-1240 körül kialakult típusába tartozik. Ez a típus egy kalendárium és egy psalterium részből áll. A zsoltárokat folyamatosan, tehát nem liturgikus felosztásban tartalmazza. A kalendáriumot gazdagabb példány esetében hónapábrázolás és zodiákus képek egészítik ki. A zsoltárok közül a fontosabbakat - a nyolcas tagolásnak megfelelően nyolcat -, figurális, vagy díszesebb, ornamentális iniciálé vezeti be. A kódextípus korai és reprezentatív példájaként Isabelle de France és Kasztíliai Blanka zsol- tároskönyvét említhetjük. Ebbe a körbe sorolható az előbbieknél szerényebb kivitelű, gyulafehérvári Psalterium Davidicum is, mely már az 1270-es évek művészeti terméke. Az elsősorban világi hivők és főleg nők egyéni ájtatosságát és reprezentációs igényét szolgáló könyvtípus hamar elterjedt, és divatja mintegy hetven évig tartott a francia művészet hatósugarába eső területeken, például Angliában és a mai Belgiumban. Olaszországban és a német területeken a zsoltároskönyvnek ez a típusa nem volt népszerű. Ezeken a területeken egy olyan típus alakult ki és hódított teret, amelyben a zsoltárokhoz egész oldalas ó- és újszövetségi tematikájú képek, továbbá szentek ábrázolásai csatlakoztak. Ezt az igen reprezentatív és gazdagon illusztrált típust képviseli Thüringiai Szent Erzsébet cividalei psalteriuma és az Arenberg psalterium is.

A wolfenbütteli zsoltároskönyv könyvfestészeti elemzésre legalkalmasabb oldala a 15. recto, mely a zsoltárok könyvének címlapja. Az 1. zsoltárt bevezető "B" iniciálé derékszögben többszörösen megtörő, szí253