Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Juhász László: Az "Esztergomi rövid krónika" hitelességének kérdéséhez )Írótisnta és pergamenvizsgálatok)
Az "Esztergomi rövid krónika" hitelességének kérdéséhez (írótinta és pergamenvizsgálatok) Juhász László Az elmúlt évben az Országos Széchényi Könyvtár felkérésére a Bűnügyi Technikai Intézetben vizsgálatokat végeztünk az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonát képező Ms. III. 184. jelzetű kódexen. Ez, a "KÓDEXEK a középkori Magyarországon" c. kiállításon-*- is bemutatott kódex voltaképpen két fő részből áll: Énekek éneke (1-19. levél) és Iskolai jegyzet (19-23. levél). Harmadik résznek tekinthető a kötet utolsó oldalán található, ún. "Esztergomi rövid krónika" (1. sz. fénykép) . A szakértői feladat e különálló rész - a továbbiakban: Krónika - keletkezési idejének meghatározása volt. Pontosabban: el kellett dönteni, hogy ez a hat sorból álló kódexírás a 19. században keletkezett-e ("Litteráti-hamisítvány"), avagy jóval azt megelőzően, a 12., vagy a 13. században íródott. A kódex vizsgálatát végző kutatók (Knauz, M. Florianus, Jakubovich, Gerics, Mészáros, Csóka) - a paleográfiai jellegzetességek alapján - az Énekek énekét és az Iskolai jegyzetet egyöntetűen a 11. század második feléből valónak, illetve 12.századinak tekintik. Igen eltérőek viszont a vélemények a Krónikáról, annak keletkezését, időbeliségét illetően. A kutatók egyik csoportja kétségbe vonja annak hitelességét, ugyanakkor mások lándzsát törnek eredetisége mellett. Paleográfiai vizsgálatok alapján Gerics a Krónikát nemcsak hogy hitelesnek, hanem II. Béla idejéből valónak tartja,^ Csóka szerint azonban sem a személy- és helynevek helyesírása szempontjából, sem paleográfiai alapon nem tekinthető 12-13. századi bejegyzésnek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza - ellentétben Jakubovichcsal -, hogy a Krónika nem 225
