Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Körmendy Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms II. 7. jelzetű kódexében

SZÉKELY György: A huszita antifcudális mozgalom társadalmi hasadása Csehországban. Az eszmei irányzatok és kútfők, in: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. BERTÉNYI Iván. Budapest, 1900. 283-299.

TOMEK, Wenzel: Geschichte der Prager Universität. Prag, 1049.

TÓTH SZABÓ Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest, 1917.

5. BAHMANN, i.m. (3. jegyzet) 7-10. ÍMAHEL, i.m. (3. jegyzet) 92-93. Részletesen tárgyalja a konfliktust Eschenloer's Peter Stadtschreiber zu Oreslau, geschrieben der Stadt Breslau oder Denkwürdigkeiten seiner Zeit vom Jahre 1440 bis 1479. Von Johann Gottlieb KUNISCH. I. Bd. 1440-1466. Breslau, 1027., ill. K0EBNER, Richard: Der Widerstand Breslaus gegen Georg von Podiebrad. Breslau, 1916. (Darstellungen und Quellen zur schlesischen Geschichte 22.) Podjebrád György uralkodására: MARKGRAF, Hermann: Das Verhältnis des Königs von Böhmen zu Papst Pius II. 1450-1462. Breslau, 1867., HEYMANN, Friderick Gotthold: Georg of Bohemia. King of Heretics. Princeton, 1965.

6. ŐMAHEL, i.m. (3. jegyzet) 139-146. Handbuch der Geschichte der böhmischen Länder, i.m. (3. jegyzet) 54B-550. MACEK, Joseph i.m. (3. jegyzet) 263. SZÉKELY, i.m. 297.

7. SmAHEL, i.m. (3. jegyzet) 146-147.

B. Praha, Egyetemi Könyvtár XI. D. 2. Vö. TRUHLÁŐ, Joseph: Catalogus codicum inanuscriptorum Latinorum, qui in C. R. Bibliotheca Publica atque universitatis Pragensis asservantur, I-II. Pragae, 1905-1906. No. 2036. ff. 123a-173a.

9. SZÉKELY, i.m. (3. jegyzet) 297.

10. ESCHENL0ER, i.m. (5. jegyzet) 163.

11. A történelmi eseményeket részletesen ismerteti PALACKY, Geschichte Böhmens, i.m. (3. jegyzet) Bd. 4/B. 117-126.

12. SMAHEL, i.m. (3. jegyzet) 152.

13. VALA5EK, Emil: Das Kirchcnverständis der Prager Magisters Matthias von Janow (1350/55-1393). Ein Beitrag zur Geistesgeschichte Böhmens im 14. Jahrhundert, in: Lateranum. Nova series anno 37. Facultas theologica Pontificae Universitatis Lateranensis. Romae, 1971. MEZEY László: Die Devotio moderna der Donauländer Böhmen, Österreich und Ungarn, in: Acta literaris Academicae Scientiarum Hungaricae, 1970, 37-47.

14. VALASEK, i.m. (13. jegyzet) 35-38.

15. Uo. 15-21., 53-60.

16. Uo. 44-51. 136-13B. 138. 92. jegyzet.

17. Uo. 103-104.

18. Ők a római pápát, VI. Orbánt, és nem az avignoni VII. Kelement fogadták el. VALASEK, i.m. (13. jegyzet) 158-159.

19. A 19. század nacionalizmusa ebben a cseh nemzeti öntudat első megnyilvánulását látta. Vö.: PALACKY, Frantiäek: A huszitizmus története. Bp. 1904. Utószó: 0ENEDEK Gábor: Történelem és politika Palacky életművében. 675-609. VALASEK, i.m. (13. jegyzet) 44-53. Vö.: SEIBT, Ferdinand: Deutschland und die Tschechen i.m. (3. jegyzet) Bl-107.

20. HARDT, Hermann: Rerum concilii Constantiensis, Tom. II. Frankfurt-Leipzig,1690, 20-21.

199