Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Körmendy Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms II. 7. jelzetű kódexében
párhuzamosan a nyilvánosság előtt Rokycana viszont a kelyhes egyház védelmében lépett föl. Franciscus de Toledo 1460 tavaszán levél formában küldte el vitairatát Rokycanának, amelyben cáfolta a kelyheseknek azt az állítását, hogy csak a két szín alatt van jelen teljes valósággal Jézus Krisztus, és ezért a laikusoknak is használniuk kell a kelyhet. Azonban sem a diplomáciai, sem a teológiai vita nem hozta meg egyik fél számára sem a remélt eredményt. Podjebrád kénytelen volt biztosítani kelyhes alattvalóit az 1461. év végi prágai országgyűlésen a kehely, ill. a kompaktáták védelméről, ami a háborúk kiújulását idézte elő, és végül a Rómával való teljes szakításhoz vezetett.1462-ben II Pius ünnepélyesen eltörölte a kompaktátákat, Podjebrád Györgyöt is eretneknek nyilvánította.9 A kompaktátákért, ill. az ellenük folytatott vita a cseh belpolitikában éles hatalmi harcot takart. A katolikusok a cseh királyságban a lakosságnak kb. a felét tették ki, csak Csehországban voltak kisebbségben, Morvaországban, Sziléziában, Lausitzban a többséget alkották. 1463-ban a brnoi országgyűlésen a katolikus arisztokraták nem támogatták Podjebrád Györgyöt, Boroszló újból megtámadta a cseheket, Róma támogatását maga mögött tudva. 1465-ben 16 katolikus báró Zdenek ze Stermberka vezetésével megkötötte a király ellenes, ún. Zelena Horai ligát. A pápai kúria Podjebrád Györggyel szemben Mátyás királyt támogatta, akiben a csehek elleni keresztes hadjárat vezetőjét vélte megtalálni.^ A prágai egyetemen is kiújultak az elméleti viták, nem túlságosan magas színvonalon védték álláspontjaikat a katolikus és kelyhes felek. Hilarius Litomericky és Václav Krizanovsky az egyetem felső (katolikus) konzisztoriuma képviseletében támadták az alsó konzisztórium kelyhes magisztereit.9 A prágai káptalanban, amely mindvégig katolikus maradt, 1465-ben a király jelenlétében nyilvános vitát folytatott Roky- canával Hilarius Litomericky.^ A kelyhesek vezetője elleni ellenszenv írásban is megnyilvánult.9 Az ellenfél Peter Eschenloer boroszlói városi írnok emlékiratában Franciscus de Toledo Rokycanának címzett írását mesterműnek nevezi, amely az egyházatyák és a Szentírás alapján tökéletesen megcáfolta a kelyhes érsek és követőinek nézeteit.-*-0 Az előbbiek187
