Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)
Szendrei Janka: Esztergomi breviarium notatum Prégában
szert alkotnak: mindazon helyeken, ahol Esztergom eltér a többi hazai rítustól, kódexünk ezzel a szokásrenddel tart. Ezt a szisztémát rögzítik a középkor végi nyomtatott esztergomi breviáriumok is, mai ismereteink szerint ugyanis az esztergomi zsolozsmarend a 13. század és a középkor vége között lényeges, meghatározó pontokon nem változott.Nem jelenti ez azt, hogy idevágó szerkönyveink mechanikus másolatok lennének, s hogy az anyag alakulásának, fejlődésének, bővítésének, vagy egyszerűsítésének az officiumban semmi tere nem lett volna. Éppen e finom, belső alakulási folyamatok jobb megismeréséhez lesz a strahovi Breviárium Notatum hiánypótló forrás. Értékesek pl. részletes, az átlagosnál bővebb rubrikái (olykor a lap szélén), melyek feldolgozását Ullmann Péter kezdte meg. Hasonlóképpen tanulságos'lesz a középkor végén szokásosnál terjedelmesebb lectiok vizsgálata. Már a kódex első olvasása során is feltűnik néhány apró, a rítus lényegét nem érintő különlegesség. (Ezek többsége a 13. századi kotta nélküli esztergomi breviáriumban, az MR 67 jelzetűben nem található meg.) Köztük zenei szempontból is figyelemre méltóak a karácsony hetébe eső ünnepek kiemelt responsoriumainak vokalizációval váltakozva lejegyzett prosulái: Szent István protomartir ünnepén a Stephanus iste mártír protho (sic, föl. 24v), János evangélistáén a Dilectus plus ceteris (föl. 29), Aprószentekén az Est primus (!) dux vellere albo (fol. 29v). E stíluskritikai alapon igen régiesnek tartott prosulák közül Szent Istváné megvan a Codex Albensis 19v-ján, a másik kettő azonban ismeretlen hagyományunkban. Vonalrendszer híján eddig a Codex Albensis dallama sem volt megfejthető. Bizonyos, hogy mindhárom darab ritka európai viszonylatban is. H. Hofmann-Brandtnak a res- ponsorium-tropusokról összeállított, nagy forrásanyagra épülő katalógusa csak az Aprószentek napi darabot regisztrálja, azt is alig dokumentálva.^0 Nem számítanak különlegességnek hagyományunkban a karácsonyi Descendit de caelis responsorium verzusának trópusai: Missus ab arcé és Gloria pie Trinitati (fol. 10v), mivel ezek a Codex Albensistől kezdve a középkor végéig minden idevágó forrásunkban magvannak. Ennél a tétel148
