Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Solymosi László: Könyvhasználat a középkor végén (Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban)

63. KNAUZ, A pozsonyi káptalan, 10-11. A 375 nagyméretű, hártyalevélből álló, az elején és a végén hiányos kódex egyik tábláján Knauz szerint a következő szöveg állt: Gloriose Michael Archangele xpi. atque preposite paradisi, Ego Lucas Rector scole, tum deinde Decretorum Doctor, prepositus Ecclesie omnium Sanctorum de Castro, Archidiaconus Cathedralis et Canonicus Ecclesie tue Wesprimien- sis, nunc vero prepositus et Canonicus Ecclesie Agriensis, hunc librum scribere et iuxta posse meum decorare feci, iliumque tuo sancto nomini et ecclesie tue Wesprimiensi predicte dono dedi et obtuli, supplicans humiliter et deuote, quatenus eundem librum de manibus meis licet indignis suscipere et dum tempus diuinitus prefinitum mee vocacionis aduenerit, animam meam tibi commendatam atque a peccatorum maculis tuo pio interuentu emundatam ante tribunal xpi. presentare et tandem ad vitam sibi a Deo preparatam perducere digneris sine fine mansuram. Arnen. 1489. A másik tábla verses ajánlása: Princeps milicie ce- lestis sancte michael | Hoc munus oblatum de manu suscipe Luce || Quem Deo commendes precibus ipse tuis.

64. A leltártöredék a 3. rektó oldalon Knauz leírásával és az ajánlással összhangban tájékoztat a kódexről: Missale in pergameno magnum per Lucam doctorem daturo I.

65. S0PK0, Július: Kódexy a neúplne zachovanc rukopisy v slovenskych kniíniciach.

(Martin), 1986, 63-64. (nr. 490.).

66. BÓNIS, Sasadi tizedper, in: LK 1971, 111. A szentszéki iratminták több formu- láskönyvbe is belekerültek. Uő: Olasz vikáriusok Magyarországon a reneszánsz korában és a Deneéthy-formuláskönyv, in: LK 1974, 93. A püspöki könyvtár tanúsága szerint a közjegyzők és mások a 16. század elején nyomtatott külföldi formuláskönyveket használtak. KREDICS László: Ősnyomtatványok és antikvák a veszprémi püspöki könyvtárban, in: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13, 1973, 159, 167. A közjegyzők feladatköréről részletesen tájékoztat egy zágrábi egyházmegyés közjegyző 1407. évi kinevezési okmánya. Zsigmond-kori Oklevéltár. Összeállította MÁLYUSZ Elemér. I1/2. Budapest, 1958. 5648. sz.

67. Az esztergomi Szent Miklós oltár 1484. évi leltárában szereplő formuláskönyvre Bónis György hívta fel a figyelmet, s a részint a királyi kúria, részint a veszprémi káptalan stílusában íródott munka keletkezési idejét 1460-1470 közé tette. BÓNIS, Középkori jogunk, 151, 156, 224. A leltár jelzete: 0F 236334 (Esztergomi kápt. mit., 24-3-30).

68. Lovasi Bálint fia, Imre négy veszprémi keltezésű közjegyzői oklevelét ismerjük 1453-ból (egyet Harangi Lászlóval közösen adott ki). DF 237470, 237477, 237587 (Esztergomi kápt. mit., 45-4-17, 24; 45-12-15)., BÓNIS, Sasadi tizedper, 105. 1. és 14. kép (közjegyzői jegy). Lovasi veszprémi (Szent Udalrik) oltárigazgatóságát egy 1457. évi oklevél említi. DL 15180. A veszprémi egyházmegyés Lovasi minden bizonnyal a Balaton-felvidéki Lovas faluból származott.

69. A veszprémi káptalan középkori statútumaiból egyetlen 1479. évi constitutio maradt fenn. Szövegét a káptalani számadáskönyv (p. 318-319) őrizte meg: a székesegyház jótevőiért és híveiért Szent Márton nyolcadán mondandó misékről és a szegények alamizsnában való részesítéséről intézkedő, 1479. évi rendelkezést, melyet a Mátyás király halálát követő és a veszprémi vár elfoglalásához vezető német támadás óta nem tartottak meg, a káptalan tagjai 1522-ben megújították, és elrendelték megtartását.