Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)

I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai

kiadásokból nem ismerünk. így például új a miséző papot ábrázoló kánon-T, amely az előzőnek igen jól sikerült átfogalmazása.

Emericus betűinek szépsége különösen a hártyapéldányokban érvényesül, amelyek ismét gazdagon vannak színezve. A Nemzeti Múzeum példányában, ügyeskezű miniator a már említett két helyen szép „A“ és „S“ iniciálékat, az „incipit“, a kánonkép, valamint a kánon Te Igitur . . . imájának lapszéleire ornamentális keretdíszt festett, a fametszetű kánonképet és a kánou-T-t pedig, az eredeti vonalak érzékeltetésével, kiszínezte. Ügy ennek, mint a pécsi Egyetemi Könyvtár hártyapéldányának festett dísze csaknem azonos és a XV. száKánon-T Joannes Emericus de Spira 1499. évi pécsi misekönyvéből.

zadvégi velencei miniaturafestészet modorában készült.9 Lehet, hogy Joannes Emericus a hártyapéldányokat egy velencei miniatornál egyszerre színeztette ki, hogy azok már festett dísszel kerüljenek előkelő főpapi tulajdonba.

1502 április 1-én Joannes Paep kiadásában ismét megjelent az esztergomi misekönyv negyedrétű kiadása, melyet Joannes Emericus ugyanazzal a betűkészlettel nyomtatott, mint a pécsi missalét.10 Az iniciálékat is ismerjük már az előző misekönyvekből. Ismét szerepel benne az 1495-ös kiadás szép „A“ iniciáléja, a térdeplő Dávid királlyal, valamint a pécsi missale kánon-T-je. Érdekes újítás a Joannes Paep monogrammjával ellátott szép könyvárusjelvény, valamint a kánonkép (XI. tábla), amely különösképen Georgius Stuchs nürnbergi nyomdász már ismertetett kánonfametszetének (IV. tábla) majdnem pontos utánzata. Hogy mi késztette a velencei fametszőt arra, hogy ezt a nürnbergi fametszetet válassza mintaképül, nehéz megmondani. Legvalószínűbb az, hogy Paep rendelte meg a másolatot az esztergomi egyház kívánságára. Emellett szól az, hogy ez a kánonkép csak esztergomi misekönyvekbe került

9 V. ö. Berkovit8 id. m. MKSZ 1937. évf.

10 Horváth Ignác (MKSZ 1894. évf. 176. 1.) leírása alapján a bibliográfusok egy része (Copinger, Weale—Bohatta, Szabó Károly, Gulyás Pál) ugyancsak 1500. II. kai. Aprilis (március 31.)-ban állapította meg a misekönyv megjelenésének időpontját. Közöljük ezen missale valamint a következő évben megjelent második kiadásának colophonjait, hogy az 1502-es évszámot igazoljuk.

28