Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)
I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai
fametszők azonban sokat tanultak az olasz művészettől és Ratdolt nyomtatványainak fametszetdísze az olasz reneszánsz ornamentika gazdag formakincsét tükrözi. Az esztergomi misekönyvben is megtaláljuk jellegzetes feketefehér indadíszes iniciáléit, amelyeknek tudvalevőleg nagy visszhangja támadt nemcsak az olasz, hanem még a lyoni nyomdászat körében is. Legértékesebb dísze azonban az ötszínű kánonfametszet (III. tábla), amely a legelső Ratdolt színes kánonfametszetei sorában.6 Ez a kép is nyilván augsburgi fametsző munkája. Krisztus szikár teste még a korai német fametszetek kezdetleges anatómiáját tükrözi, azonban Mária és János evangélistának a ruharedőkkel is jól éreztetett mozdulatai, valamint az egész compositio kiegyensúlyozott nyugalma már az olasz művészet nevelő hatásának tudható be. Eddigi tudomásunk szerint ez a fametszet Ratdolt nyomtatványaiban nem került többé alkalmazásra, de augsburgi nyomdájának több színes kánonfametszete ennek stílusát követi.7 JOANNES HAMMAN DE LANDOIA. 1493 február 1-én ismét egy velencei német nyomdásznál, a landaui Joannes Hamman-Herzog-nál1 jelent meg az esztergomi misekönyv. Hamman elsősorban a liturgicák mestere volt, akinek missale és breviarium nyomtatványai az angol és spanyol egyházmegyékig is eljutottak. Magyarország számára csak ezt az egy papiros és hártyapéldányokban forgalomba került mise. könyvet nyomtatta. A hártyapéldányokat úgy látszik Georgius Rüem budai könyvárus rendelte meg, mert Hamman a papírpéldányok nyomdászjelvényét a hártyapéldányokban Rüem piros könyvárusjelvényével cserélte fel. Bár nyomdája fametszetű iniciáléknak gazdag készletével rendelkezett, ebbe a misekönyvbe, talán a hártyapéldányokra való tekintettel, festett kezdőbetűket szánt. A nyomtatvány egyetlen fametszete a kánonkép (VI. tábla). Első pillanatra látjuk, hogy nem művészegyéniség, hanem egyszerű fametszőmester munkája, aki azonban a kánonképek szokásos ábrázolását sok kedves részlettel gazdagította. A háttérben elterülő középkori olasz város, négyszögű vártornyaival csak olasz fametsző képzeletében jelenthette Jeruzsálem látképét, aki mesélő kedvében a városba vezető útra még négy lovaskatonát is rajzolt. János evangélista alakjában Mantegna egyik legszebb rézmetszetének, a „Sirbatétel“-nek (Bartsch 3) evangélistáját a fametsző primitív átfogalmazásában ismerjük fel. Üjabb példája annak, hogy az olasz művészet nagy mesterei a fametszőműhelyek világában mily élénk visszhangra találtak. 6 Graeff úgylátszik nem ismerte ezt a kánonképet, mert Ratdolt legelső ötszínű kánonfametszetének azt tartja, melyet az 1491. évi augsburgi missaléban, majd pedig a briinni nyomda esztergomi misekönyvében alkalmaztak. (L. o.) 7 Ezeket a kánonképeket közli Schottenloher id. m. 14, 20, 28. 11. 1 Haebler, Deutsche Drucker 114—117. 11. 25
