Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)

I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai

I. A RÉGI MAGYAR MISEKÖNYVEK

NYOMDÁSZAI

NÉMET NYELVTERÜLET

NÜRNBERG.

ANTONIUS KOBERGER.

Az esztergomi egyházmegye misekönyvét legelőször Mihály milkói püspök, esztergomi érseki vikárius adta sajtó alá, ugyanakkor, amikor Mátyás király parancsára az esztergomi breviáriumot másodszor is kinyomatta (GW 5469).1 Valószínű, hogy az esztergomi misekönyv kinyomatásánál is a király kezdeményezése érvényesült. Antonius Koberger híres nürnbergi nyomdász 1484 augusztus 31-én készült el ezzel a missaléval, amelynek jellegzetes betűtípusai baseli betűformákat követnek.2 A szöveget festett és aranyozott iniciálék díszítik, azonban már fametszetű kánonképet találunk benne, amely, mint ilyen, legkorábbi a nürnbergi missale nyomtatványok kánonképei sorában.

Nürnbergben, főleg Augsburghoz és Ulmhoz viszonyítva, aránylag későn indult virágzásnak a fametszetű könyvdísz, amire jellemző, hogy Koberger az 1483-ban megjelent német Bibliához (GW 4303) a híres kölni Biblia (GW 4308) fadúcait szerezte meg. De a nürnbergi könyvfametszetet épp Koberger virágoztatta fel. Legismertebb nyomtatványa, Schedel 1493-ban megjelent Liber Chronicarum-a (H 14508) azért is érdekes a fametszetes könyv történetében, mert végsorai megemlékeznek a két illusztrátorról, Michael Wolgemut- ról és Wilhelm Pleydenwurf-ról. Az esztergomi missale megjelenési évében, ugyancsak nevezetes nyomtatvány hagyta el Koberger sajtóját, a „Reformáción der Stadt Nürnberg“ (H 13716), melynek a város védszentjeit ábrázoló fametszetét szintén Michael Wolgemutnak tulajdonítják.3

Ezzel szemben az esztergomi missale kánonfametszete semmi stílusbeli rokonságot nem mutat a Wolgemut-műhely metszeteivel és valószínű, hogy Koberger ezt a fadúcot is máshonnan hozatta.4 A kép compositióját (II. tábla) komoly egyszerűség jellemzi. Rajza már bizonyos érzéket árul el a test anatómiája iránt, a fény- és árnyékfelületek pedig ugyancsak haladást jelentenek

1 Mihály püspök a 8b lev. közölt előszóban elmondja, hogy a breviáriumot Mátyás király rendeletére adta át kinyomatás végett Theobald Feger budai könyvárusnak. Feger a kivitelt Georgius Stuchs, nürnbergi nyomdászra bízta, aki 1484-ben készült el a könyvvel.

2 V. ö. GfT. 933—936. — Hasonló típusokat használt Petrus Kollicker (v. ö. GfT. 899—902.) és Joannes Amerbach (v. ö. GfT. 891.) baseli nyomdász.

* Stadler id. m. 67. 1.

4 A kánonkép kivitele, valamint compositiója igen emlékeztet egy baseli missale kánonfametszetére, amely missale Nicolaus Kesler nyomdájában készült 1485-ben (Berlin Inc. 507—15. — Heitz-Schreiber 13.).

11