Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)
Dévényi Ivánné: CS ERNOCH JÁNOS TEVÉKENYSÉGE ÁZ ELLENFORRADALMI RENDSZER ELSŐ ÉVEIBEN A Tanácsköztársaság megdöntése után a hatalomra került ellenforradalmi rendszer kiépítéséért folyó küzdelem egyik fontos résztvevője volt a magyar katolikus egyház, élén Csernoch János hercegprímással. Csernoch még esztergomi kanonok korában kezdte politikai pályafutását mint néppárti politikus, majd a századforduló után meginduló keresztényszocialista mozgalom egyik patrónusa és szervezője lett. Mint csanádi püspök, később kalocsai, majd 1913-tól esztergomi érsek, hercegprímás anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatta a mozgalmat, amelytől „a vallás-ellenes szocializmus” visszaszorítását várta. A munkásság megnyerése érdekében szociális reformokat, az agrárszegénység lecsendesítésére telepítéseket javasolt, s ilyet maga is végrehajtott a kalocsai érseki birtokon.1 Reformtörekvéseivel a társadalmi feszültséget kivánta enyhíteni, s ugyanakkor az egyház anyagi és politikai pozícióit megtartani, ezért fordult szembe a szociáldemokráciával, a liberalizmussal és a polgári radikalizmussal mint keresztényellenes ideológiákkal, s ezért lett megbízható, egyre szilárdabb szövetségese Tisza Istvánnak, akihez a vallási különbség ellenére szívélyes, csaknem baráti viszony fűzte. A plebejus családból származó főpap — szakolcai szlovák parasztok fia — noha nem tagadta meg származását, politikai értelemben sohasem volt demokrata, szociális lelkiismerete nem került összeütközésbe konzervatív társadalomszemléletével. Konzervatív volt közjogi értelemben is, a dualista államrend változatlan fenntartását éppen olyan merevséggel szolgálta, mint Tisza. Szlovák származása ellenére sohasem ismerte el a nemzetiségek autonómiához való jogát, a föderáció gondolatával pedig nem is foglalkozott. A világháború folyamán kibontakozó forradalmi válság és a két forradalom még inkább a konzervativizmus, sőt reakció irányába térítette Csernochot. Az őszirózsás forradalom győzelme után a polgári demokíatikus kormánnyal szemben a hercegprímás és a püspöki kar a lojalitás álláspontjára helyezkedett,2 * de ugyanakkor készen állt a védelmi 1 OL К 148. elnöki 1920-19. tétel 693. cs. 3664. (Csernoch felszólalása 1920-ban a földbirtokreform előkészítő tárgyalásán); - Nemzeti Újság 1927. júl. 26. Csernoch János dr. bíboros hercegprímás élete és pályája. 1 ,A püspöki kar elhatározza a magyar népköztársasági kormányhoz intézendő közös levélnek szerkesztését, amelyben kifejezésre jut, hogy a püspöki kar megnyugszik az adott helyzetben, erkölcsi erejével támogatja a kormányt. . . viszont reméli, hogy a kormány tiszteletben tartja az egyház szabadságát és a megváltozott viszonyok folytán vitássá vált kérdéseket az Apostoli Szentszékkel tisztázza.” EPL ( = Esztergomi Prímási Levéltár) Cat. D Ppki konf. jkv. 1918. nov. 20.
