Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)
CSERNOCHJÁNOS TEVÉKENYSÉGE 71 gyakorlati tevékenysége közötti szakadásban látja: „ . . . ha e kérdésekkel. . . praktikusan foglalkozni nem akarunk, vagy nem tudunk, nincs hatalom, mely a munkásságot vissza tudná tartani attól, hogy ne vesse magát a maga teljességében a szociáldemokrácia karjai közé. . ,”106 A keresztényszocialista mozgalom elsorvadásával a hercegprímás még fontosabbnak tartotta a Bethlen-kormány támogatását, mint a konszolidáció kezdetén, mert támaszt látott benne a szocialista mozgalommal és a liberális törekvésekkel szemben. Az 1926-os frankper során, mikor Bethlen helyzete megrendült, és bukása reális lehetőséggé vált, a szélsőséges, Bethlen-ellenes legitimistákkal, Andrássyval, Pallavicinival és a frank perben tett tanúvallomásával Bethlent súlyosan kompromittáló Mikes püspökkel szemben Csernoch Apponyi Alberttel, Károlyi Józseffel együtt Bethlen kormányon tartásán dolgozott, nehogy a Demokrata Blokk (Demokratikus Ellenzéki Pártok Blokkja) kezébe kerüljön a hatalom. A kormány mellett tett hűségnyilatkozat aláírói között első helyen a hercegprímás neve áll.107 Csernoch még abban is segédkezett a kormánynak, hogy az enyhe ítéletek miatt felháborodott francia kormányköröket egyházi összeköttetései révén igyekezett lecsillapítani, mikor a chicagói eucharisztikus kongresszusra utaztában megállt Párizsban.108 Ez a diplomáciai feladat volt az utolsó szolgálat, amelyet Csernoch János a konszolidált ellenforradalmi rendszernek tehetett. Chicagóból már súlyos betegen tért haza, kénytelen volt a politikától fokozatosan visszavonulni. 1927 nyarán halt meg. A halála előtti utolsó esztendő nyugalmas időszak volt a magyar politikában. Még tartott a kapitalista stabilizáció, a Bethlen-kormány helyzete megszilárdult, a legitimisták erői szétforgácsolódtak, többségük a kormánnyal lojális ellenzékké vált.109 A hivatalos magyar politika továbbra is a keresztény nemzeti egységet hirdette, a jelszavak mögött azonban tovább folyt a felekezeti torzsalkodás, részben az állami segélyek kérdésében, részben a felekezetek közötti nyilvános együttműködés, a nemzeti egységet demonstráló állami ünnepségek egyházi részének megszervezése körül. Ezekben a konfliktusokban Csernoch János mindig tompítólag, békítő hangnemben nyilatkozott. Helyzetét megnehezítette a Vatikán merev magatartása, mellyel megtiltott mindériféle liturgikus együttműködést a protestáns felekezetekkel az állami ünnepeken, az indifferentizmus 106 Zichy János beszéde az Orsz. Kath. Nagygyűlésen. Nemzeti Újság, 1925. okt. 12. 107 Nemzeti Újság, 1926. márc. 7. - Balázs Béla: m. 304. loe Csernoch a francia politikusokkal folytatott tárgyalásairól beszámolt a magyar külügyminiszternek: „különösen az bántja a franciákat, hogy Zadravetz minden büntetés nélkül mászott ki a dologból.. . Megmondottam, hogy a közvádló, Strache fó'államügyész indítványozta Zadravetznek bűnvádi eljárás alá való helyezését, de a bíróság, amelyet a kormány befolyásolni nem tud, az indítványt elvetette, de a kormány nem hagyta annyiban a dolgot, hanem fegyelmi eljárást indított Zadravetz ellen, amely utóbbira végzetessé válhatik. A fegyelmi eljárás folyik és ez bizonyítja legjobban a magyar kormánynak ártatlanságát. . .” OL Küm.: pol. 1926-2045. Vö. Balázs Béla: i. m. 304-305. Ю9 1926-ban a chicagói eucharisztikus kongresszusról hazatérő Csernoch Jánost Vass József népjóléti miniszter így tájékoztatta levélben az itthoni politikai helyzetről: „ . . . a legitimisták táborában Károlyi József gróf székesfehérvári beszámolója óta határozott törekvés mutatkozik abban az irányban, hogy az Andrássy-féle csoportot teljesen izolálják, és olyan politikai irányt teremtsenek, amelyben a kormánnyal való barátságosabb együttműködés lehetővé váljék. . .” (1926. jún. 17.) - EPL Levelek Cs. 7. (Csernoch hercegprímás levelezése).
