Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)

I. Történeti áttekintés

két szélén íves párkányindításon egy-egy hasas ezüst váza áll arany ággal. Az orom- mezőben ovális keretezésű kép kap helyet. Felette, a párkány tetején, az északi oldalon az Immaculata szobra áll: a földgömbön álló, sárkányt tipró Szent Szűz, akit 12 csillagból álló dicsfény övez. Mellette kétoldalt, az íves párkányon, hevesen gesztikuláló, két örvendező angyal ül. Hasonló Immaculata szobrot készített Schram Lukács a pozsonyi ferences templom főkapuja fölé, mielőtt Esztergomba jött volna. Ez a párhuzam is Schram szerzőségét igazolja az esztergomi mellékoltárokon.

Az északi második oltár orommezejében Szent József halála című kép látható, 1914. évi átfestésben. Az oltár barokk főképét sem ismerjük. Ma az 1914-ben Josef Rifesser műhelyében készült tiroli fafaragású szoborcsoport tölti be az oltárfülkét: Szent Ferenc átöleli a kereszten függő Krisztust, aki jobbjával lehajol hozzá. (Az oratóriumban függ egy a fülkéhez hasonló keretezésű kép, amely Szent Domokost és Sienai Szent Katalint ábrázolja, amint a rózsafüzért kapják az égből. A háttérben a bűnbeesés és a kiűzetés a Paradicsomból jelenetek láthatók. Az alakok nyugodt, szimmetrikus elhelyezése és a keret mereven egyenes, geometrikus vonala az 1820-as évek templombelső átalakításához kapcsolják a képet.) A predella-fülkében a fekvő Szent Rozália, a nagy imádkozó és vezeklő kis szobra látható. Ő a „segítő szentek” egyike, akinek közbenjárását az 1719. és 1739. évi pestis járványok alkalmával az egész ország kérte. Az ő szobra díszíti a Vízivárosi 1740. évi Pestis emlékművet, amelynek csúcsán ugyancsak az Immaculata szobra áll. (Az 1728-38 között épült Vízivárosi Jezsuita templomban — ma plébániatemplom — az orgonakarzat mellvédjén is az Immaculata szobra állt a középpontban, ma a sekrestye-kápolnában.)

A déli második oltár fülkéjében álló Szent Antal a koldussal című szoborcsoport ugyancsak a tiroli Josef Rifesser fafaragása 1914-ből. Az eredeti barokk képet, amely a szoborcsoport helyén állt, nem ismerjük, de feltételezzük, hogy ugyancsak Páduai Szent Antalt (+1231) ábrázolta. Felette az ovális kép szent férfit ábrázol vándorbottal, felhőkön ülve. Valószínűleg id. Szent Jakab apostolt jeleníti meg, aki az Ibériai félszigeten, Szent Antal hazájában égi jelenésével segítette a keresztényeket a mórok elleni küzdelemben. Szent Antal is a pogányok ellen készült hithirdetőnek.

Az oltár orompárkánya felett Szent Flórián ( + 304) áll, mint római százados, és dézsából önti a vizet. Ő is a barokk kor kedvelt segítő szentje a tűzvész és az árvíz ellen. Esztergomban is állandó veszélyt jelentett mindkettő.

így jutunk el a diadalív alatt álló két pompás oltárhoz, amelyek a legdinamikusabb ritmusú, leginkább a térben megmozgatott, a leggazdagabb díszítésű, a legfénylőbb színezésű oltárok, amelyek így nyitnak rá a szentélyre, az ünnepélyes pátoszú, monumentális főoltár látványára. A hajó három-három mellékoltára mintegy három tételes, sokszínű barokk orgonaverseny áll előttünk. A nyugati orgonakarzat után az első oltárpár ünnepélyes hangvételű, larghetto, amelyet a mozgalmasabb rész követ, az allegro, majd közjátékként a csupasz falpillérek rövid adaggio-ja következik, amely átvezet az ismét gyorsabb ritmusú, felfokozott drámai feszültséggel telített tételhez, amelyet a főoltár ünnepélyes betetőzése, mint zárótétel koronáz. A többszólamú, több hangszeres barokk zenekarnak megfelelően a képzőművészet a saját eszközeivel jeleníti meg az Isten

70