Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)
I. Történeti áttekintés
ragaszkodik”. Majd 1950-ben mint andocsi házfőnök és plébános ugrásra készen áll, otthagyja az andocsi plébániát és készséggel vállalja az igazgatást Esztergomban. Ezek után könnyű lesz megértenünk, hogy miért éppen Esztergomban létesül az új gimnázium. Az esztergomi szentferencrendi Szent Antal Gimnázium és Kollégium Esztergomban iskolánknak hagyományai voltak. Már a középkorban híres az Esztergomi Ferences Hittudományi Főiskola: a Studium Generale. Tanárai között találjuk - Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát atyákat. Ma is az övék a legnagyobb könyvsiker. Temesvári Pelbárt műve 30 év alatt 53 kiadást ért meg. 1526-ig pedig 90 kiadást, Laskai Osváté pedig 16 kiadást. 1775-ben a ferencesek veszik át a megszüntetett jezsuita rend esztergomi gimnáziumát. 1779-ben a prímási palota helyén álló jezsuita kollégiumból az intézmény átköltözött a Mária Terézia királynő bőkezűségéből emelt új iskolaépületbe, melynek tornyát a Bottyán János utcában a mi iskolánk számára emelték. 1791-ig vezettük, de utána is tanítottunk benne. Majd 1809-ben az iskola vezetését a visszaállított bencés rend vette át. íme, ezek a hagyományai az esztergomi gondolatnak, de végülis anyagi tényezők miatt döntöttek Esztergom mellett. Hiszen a városi reáliskola ebben az időben vonult ki rendházunkból. Viszont helyben van a Bencés Gimnázium. Éppen nekik van a legtöbb ellenérvük, és támogatja őket a bencés hercegprímás: Serédi Jusztinján is. Ez érthető, hisz sokallták a két fiúgimnáziumot e kisvárosban. Ehhez járult még az, hogy Arisztid atya az első évben, 1928-ban nemigen válogathatta meg intemistáit. Emiatt sok panaszt hallott a szomszédos iskola részéről. Mikor meg nyilvánossá vált, hogy a Rend a saját gimnázium tervében Esztergom mellett dönt, akkor a kellemetlenségek fokozódtak. Ettől kezdve Arisztid atya méginkább sürgette a saját gimnázium megvalósítását. Természetesen Esztergom mellett másutt is próbálkoztak. Viktor atya első próbálkozása Zalaegerszegen történt. Itt az akkori apátplébános Phem József, a későbbi Mindszenty hercegprímás 1926-ban adott át nekünk egy kolostort. Viktor atya személyesen vette át. A következő évben pedig érdeklődik, hogy a zalaegerszegi gimnázium nem venné-e át három kész tanárunkat. A ki nem mondott cél az volt, hogy idővel a minisztérium hozzájárulásával a Rend kezébe menne át az iskola. A gimnázium igazgatója és egy tanára Szent Ferenc Harmadik Rendjének volt a tagja. Hamarosan nyilvánvalóvá lett azonban, hogy az állam nem ad át gimnáziumot. Több, gimnáziummal nem rendelkező város is szívesen vette a ferences gimnázium gondolatát. Rendünk és a kisváros összeteszi a maga gyenge gazdasági alapjait: ez volt a terv. De rendünk birtokkal nem rendelkezik. Rendházainak jövedelmét azok nagy mérete miatt a karbantartás emésztette fel. Rendünknek az egyes városokban kolostort kellett volna építenie, és így a gimnázium építési költségei is, a tanárok fizetése is egészen a városra hárultak volna. A mohácsi gimnázium tervéhez Komis államtitkár megígérte közbenjárását. Illés testvér lelkesedett a gondolatért. Szerinte „Nemzeti nagy létünk nagy temetője” — Tömöri Pál esztergomi ferences mártírhalála — után felemelkedésünk bölcsője lenne Mo28
