Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)
IV. 60 éve alapították a Ferences gimnáziumot
A miniszterelnök beszéde elején felidézte a szombathelyi egyházmegyében, Csehimindszenten, 1892-ben született Péhm József korát. Olyan időben született, amikor Magyarország a milleniumra készült, amikor valóban közelebb kerültünk az európai fejlődés élvonalához — hangsúlyozta Antall József, majd így folytatta; ebben a korban, az elbukott szabadságharc utáni önkényuralmat alkotmányos kiegyezés követett, amely lehetővé tette az ország gazdasági virágzását, bár nem voltunk a teljes szuverenitás birtokában. A gazdasági fellendülés együtt járt súlyos szociális gondokkal is, de a nagy átalakulások mindig együtt jártak a gazdasági társadalmi feszültségekkel, a politikai ellentétekkel. Antall József ezt követően felidézte Mindszenty József életének főbb állomásait; kitért arra, hogy a földműves családból származó hercegprímás mindvégig hű maradt magyarságához, amely számára küldetés is volt, nemcsak adottság. Élete során számtalanszor szembekerült a történelmi sorsfordulókkal; így 1918-ban, a háborút követő összeomlás utáni átalakulás feszültségeivel, 19-ben a kommünnel, a két világháború közti időszak embertpróbáló feladataival, a hitleri őrülettel és a nyilas hatalom börtönével. Mindszentyt minden önkény börtönbe vezette; Kun Béla, Szálasi és Rákosi is. Az 1956 utáni megtorlást is önkéntes, belső száműzetésben (az amerikai nagykövetségen) éli át, majd emigrációba kényszerül, ahol szintén nem tétlenkedett — hangsúlyozta a kormányfő — hanem olyan főpapként szolgált, aki a nagy magyar száműzöttekhez hasonlóan eszmét és politikát is tudott adni a határon kívül rekedt magyarság számára. Antall József ezt követően hosszasan elemezte Mindszenty hercegprímás gondolkodás módját, magyarság és tulajdonfelfogását. Hangsúlyozta, hogy Mindszenty tulajdonfelfogása nem állt messze a szabadelvű gondolkodás nagyjaiétól, báró Eötvösétől és Trefortétól. Mindhármuk szerint csak alkotmányos és jogi úton lehet a tulajdonviszonyokat megváltoztatni. A főpap többször visszakérte az egyházi birtokokat, mégis — Antall József szerint —, ezért nem lehet őt elítélni, pedig többen a 45 utáni átalakulás megkérdőjelezőjeként emlegetik Mindszentyt. Mindszenty József királypárti volt, ellenezte a köztársaság kikiáltását, mégsem mondhatjuk, hogy reakciós, pusztán felfogásbeli különbségként kellett kezelni ezt a véleményeltérést — mondta beszéde végeztével a kormányfő. Akár köztársaságpárti, akár monarchista volt, szembenállt a népköztársasággal, mert mindig törvényességet követelt. Nem akarunk Mindszentyből e századbeli demokratát faragni, de ő egyházának olyan markáns képviselője, aki jó hazafi, alkotmányos gondolkozásé, mélyen szociális érzékenységű ember is volt egyben. Nem vádolható elvakultsággal sem, hiszen mindig tiszteletben tartotta az övétől eltérő nézeteket. Mindszenty József intézkedéseivel örökre beírta nevét a magyar szociális gondolkodás történetébe is — zárta beszédét a kormányfő. Ezt követően a gimnázium csodálatos, ottliki udvarán kiosztották a centenárium alkalmából kiírt Mindszenty pályázat eredményeit, azoknak a fiataloknak, akik a leginkább megközelítették pályamunkájukban a hercegprímás gondolkodását, lelkivilágát. 203
