Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

A császári és királyi 26. gyalogezred

Augusztus 29-én reggel az ellenség még egyszer támadást intézett a 26-osok ellen, de ezen próbálko­zásuk teljes kudarcba fulladt. Borotha ezredes napi­parancsban dicsérte meg az ezredet az előző napi hő­sies helytállásáért, illetve intézkedett a megüresedett parancsnoki posztok betöltéséről is: „1. Az ezred tegnap egy olyan ragyogó hadi­tettet hajtott végre, amelyet egyetlen más csa­pattest sem mutatott fel. Közel négy órás vé­res küzdelemben az ezred egy tüzérségben és gyalogságban messze túlerőben lévő ellenséget futamított meg. Hálát adok a Mindenhatónak segítségéért, és lelkem legmélyéről gratulálok a tiszteknek és a legénységnek hősies magatartásukért. Őszin­tén siratom mindazokat, akik életüket adták a Császárért, Királyért és Hazáért a becsület harc­terén, és könyörgöm Isten segítségéért, hogy enyhítse a rengeteg sebesült fájdalmát. 2. A következő parancsnoki posztok a tény­leges kinevezésig a következőképpen alakul­nak: II. zászlóalj Lengyel százados, segédtiszt von Ullisperger hadnagy, 8. század Poljak had­nagy, 13. század Sípos Aba főhadnagy, 16. szá­zad Kascha főhadnagy." Augusztus 30-án Bychawán keresztül Olszowiecre menetelt az ezred, ahol azt a parancsot kapta, hogy támogatásként bocsásson két zászlóaljat Lieb vezér­őrnagy rendelkezésére, a többi hadosztálytartalékba került. Ennek értelmében a II. és III. zászlóaljat Lieb vezérőrnagy alá rendelték, és a 280-as magaslatra meneteltek Piotrkówtól nyugatra. A többi zászlóalj vé­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom