Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

Az esztergomi 26-os gyalogezred emlékművei

Heischmann-gyár előtti teret az egész bizottság egy­hangúlag alkalmatlannak találta. Több lehetséges új helyszín is szóba került, így például a belvárosi temp­lom és a Szent Anna templom előtti terek, valamint az államépítészeti hivatal előtti háromszögletű tér, azon­ban a bizottság végül a vitéz Szívós-Waldvogel József által javasolt területet fogadta el: a Prímás-szigeten a Knor vasgyár és a volt Tulipán-vendéglő közötti háromszögletű beszögelést, amelyen akkor útépítési anyag volt tárolva. Az emlékmű lécből és papírból ösz- szeállított makettjét fel is állították a bizottság előtt, és mindenki elragadónak találta a vár, a bazilika és a szigeti gesztenyefasor által képzett hátteret. A bizott­ság elhatározta, hogy kérelmezi a várostól a terület átengedését, továbbá felkéri a Szépítő Egyletet a tér rendezésének megkezdésére. Azt is kimondták, hogy a helyszínt véglegesnek tekintik, és erről Hajdú Re­zsőt is értesítik, hogy a kivitelre kerülő tervet már ennek figyelembevételével készíthesse el. 1939 decemberében az emlékműbizottság végleg állást foglalt az emlékmű elhelyezésének kérdésében: ennek értelmében tehát az emlékművet a Mária Valé­ria út - Bíró út kereszteződése melletti téren (Oberth- féle telek mellett) kívánták elhelyezni. A telekrende­zést és az átengedést kérő beadványt a bizottság el­juttatta a polgármesteri hivatalhoz. 1939. december 5-éig a gyűjtés eredménye 5.306,38 pengőt tett ki. Elképzeléseik szerint az emlékmű az 1940. évi ezred- napra leleplezhető lett volna. Az újra megindított gyűjtés eredménye azonban ismételten alatta maradt az előzetes várakozásoknak. A cs. és kir. 26. gyalogezred emlékműve végül soha­235

Next

/
Oldalképek
Tartalom