Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

Az esztergomi 26-os gyalogezred emlékművei

pénzkeretből származik, amit megerősít, hogy „gondos megtakarítás eredményének" írja. A közlemény tartalmát tekintve kissé túlzónak hat Grivicsics érdemeinek méltatása, azonban ez tökéletesen egybevág az emlékoszlop szövegével. A fentiek azt jelzik, hogy a díjlövészetre nem sokkal a lőtér elkészülte után került sor, és azt sem tartom kizártnak, hogy ez volt az avatási ünnepély, amit összekapcsoltak a Ferenc József névnapjáról való megemlékezéssel. Véleményem szerint ez a legvalószínűbb időpontja (1889 augusztusa) az emlékoszlop felállításának.

A díjlövészet nagy sikert aratott, mint arról az Esztergom és Vidéke egy későbbi lapszáma beszámolt:

„Ő Felsége névestéjén tegnap este a katonai lövöházban igen látogatott ünnepséget rendeztek, melyet már a korai délutáni órákban a legénység lövőgyakorlatai kezdtek meg. Később megjelent az esztergomi közönség szinejava is. Schleifer Lajos vendéglős rögtönözte a jó konyhát a Strázsahegy tövében. A jutalmazott katonákat az ezredes buzdító beszéd kíséretében jutalmazta arany és ezüst érmekkel. Az ezredes beszédét Pongrácz báró kapitány tolmácsolta magyarul. 70-80 kitűnő lövőt jutalmaztak meg s hogy az áldomás teljes legyen, csapra ütötték az ezredes által rendelt tiz-tizenkét akó bort. Voltak jelmezes tánczok is, melyek közt különösen a magyar kör sikerült. Az esti órákban a legénység vidám katonazene és énekszó mellett mulatott a szabadban, mig a közönség, mely között igen sok előzékenyen fogadott vendéglövő is volt, a rögtönzött vendéglőben szórakozott. A katonaünnepség átalában igen jól sikerült."

222