Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

Az esztergomi 26-os gyalogezred emlékművei

tusától a Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora működött itt. Trianon után az esztergom-tábori laktanyát és gyakorlóteret magyar alakulatok, majd 1956 után a szovjet Déli Hadseregcsoport használta 1991-ig. Kivonulásuk után megszűnt a terület katonai felhasználása. A laktanya és a Strázsa-hegy között elkészült a „Suzuki-út", melytől délre eső rész a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésébe került, a vasútig terjedő részen kezdetben autóversenyeket rendeztek, mostanában az elhanyagolt bozótos illegális szemét- lerakóként üzemel.

A megtalálás körülményei

A HIM Térképtára őriz egy 1932-ben készült térkép- vázlatot az esztergomi harcszerű lő- és gyakorlótérről. A terület egyik jellegzetes objektuma a Strázsa-hegy- től északra fekvő 500 méteres zárt lőtér, a katonai lövölde. A célterület árok és sánc rendszere északnyugat-délkeleti irányban húzódik a hegy lábáig. Az Esztergom-Dorog vasútvonal közelében találhatók a lőtér épületei, melyek északi oldalán egy emlékművet (Emi.) jelez a vázlat.

2006 decemberében került sor az első terepbejárásra, azzal a céllal, hogy a lőtér helyét azonosítsuk és felmérjük a jelenlegi állapotát. A lőtér helyének beazonosítása nem volt nehéz feladat, mivel a vasútvonal, az Esztergomból Dorogra vezető műút, valamint a lőtérre vezető útnak a vasúttól nyugatra eső szakasza változatlanul megvan. A vasúti átjáró megszűnt, azonban a nyomai még látszanak. A lőtérre bevezető út helyén elvadult bozótos erdő húzódik, szeméthal216