Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)
Az ezred ezüst kürtje
De nemcsak itthon, hanem kint a frontezred is örömmel fogadta az esztergomiak eme szép ajándékát s 1918. március 15-én Itália kék ege alatt a visnai templom oltáránál áldotta meg dr. Porubszky tábori lelkész az ezüst kürtöt, megemlékezve az ezred 200 éves jubileumáról és a három vármegye hőseiről. „Nem vagyunk árvák - mondotta - nem vagyunk elhagyottak. Könnyebb a szenvedést, a fájdalmakat elviselni, mert íme otthon az a sok értünk kesergő szív, az a sok ránk gondoló lélek, az értünk könnyező szemek gondolnak ránk, velünk szenvednek szívben és lélekben. Üzenet ez nekünk otthonról, hogy velünk vannak és éreznek jóban és rosszban egyaránt." Ezután az ezred zenekarának első kürtöse a templom bejáratánál imára fújta meg először az ezüst kürtöt, amelynek tiszta ezüstcsengésű hangja mélyen meghatotta az imádkozó szíveket és szállt, szállt rezgő hullámokban a hűtlen, megalázott Itália földje felett, fel a mi védő Istenünkhöz és országunk királynéjához. Szállt, hogy hallja meg a hitszegő nemzet minden népe, hogy itt magyar fegyverek csillognak, hogy itt szív, lélek, magyar bátorság, vitézség és hazaszeretet harcol, nem el kábított, elcsábított, hűségszegő, alattomos jellemek. Hogy bár vallásos, lovagias a magyar, de idegen jármot nem tűr és jaj annak, aki őt vagy hazáját bántani meri! Mikor visszatért a kürtös az oltár elé, megkezdődött az istentisztelet, mely alatt az ezred zenekara szép egyházi énekeket és igen szép „Ave Mariát" játszott Thost karmester dirigálása mellett. A mise befejezése után megtörtént a kürt megáldása és felszentelése. A kürtöt az ezred nevében Koller ezredes, ezredparancs209