Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

26-os hősök

Teller Károly százados

Kéteszer került ki a frontra. Először a Sieniawa- Ivangorodnál vívott harcokban vett részt, ahol élő bizonyítéka volt annak a tételnek, hogy az elméletből jól felkészült tiszt a fronton is megállja a helyét. A harctéren szerzett betegségéből felgyógyulva, a Kárpáti téli csaták legnehezebb napjaiban tért vissza az ezredhez. Itt nap nap után az egyre ismétlődő harcokban vitézül vezette a századát, míg végül 1915. február 19-én a Zurawinnál vívott harcokban hősi halált halt. Kiváló bajtárs volt. Századának példás parancsnoka, aki legjobb tudása szerint gondoskodott alárendeltjeiről. A háború előtti években az ezred étkezdéjét vezette, mint élelmezési tiszt. Jó humorú, elegáns férfi volt, aki megdobogtatta a hölgyek szívét. Mindenki kedvelte.

Bertalan Theodor főhadnagy

Akkoriban heves harcok folytak Lembernél, ahol a mi feladatunk Lublin bevétele volt, a döntés kicsikarása érdekében. Hatalmas lelkesedéssel és elszántsággal vetettük bele magunkat a túlerőben lévő ellenség elleni harcba. Az ezredparancsnok elhatározta, hogy rohammal beveszi Bychawkát Orosz-Lengyelországban 1914. augusztus 28-án és ezzel megmenti az egész frontot. Az ezred a heves ellenséges tűzben olyan fegyelmezetten és pontosan hajtotta végre a hadmozdulatokat, mintha a gyakorlótéren lett volna. A tisztek bátran vezették a rohamot, személyes példájukkal lelkesítve a katonákat. Az ellenség létszámfölénye

177