Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

Háborús történetek

kóházak kibérlése is szükségessé vált. A békeidőben egyénenként megállapított 25 légköbméter még így is illuzórikussá vált. A legénység elhelyezése 1917 ta­vaszáig, midőn a magasabb parancsnokság a kb. 700 főnyi őrszázad áthelyezésével a helyőrséget teher­mentesítette, a következő volt: a normál kaszárnyá­ban nyertek elhelyezést az 1., 2. és 3. századok kb. 500-500 létszámmal. A kis kaszárnyában a 4. század volt bequartélyozva kb. 450 átlagos létszámmal. Az újonc század 500 embere a párkányi pótbarakkokban lakott. A törzsszázad 600 főnyi legénységével a Szé­chenyi tér 2. alatt bérelt lakóházban igazán túlzsúfol­tan helyezkedett el. Nem kevésbé volt kellemetlen a felülvizsgálati század 350 emberének helyzete, kik a Simor János u. 52. sz. házban hering módjára pré­seltetek össze, míg az őrszázad 700 embere a városi barakkokban húzódott meg. A pótzászlóalj parancs­nokság sarkallva a fenyegető veszélytől, kisürgette az őrszázad áthelyezését és 1917 év tavaszán a pót­test ügyes áttagosításával örvendetesen oldotta meg e súlyos problémát. Ezen időponttól kezdve a nagy kaszárnyában csupán a géppuskás és 3. század lak­nak kb. 300-300 egyénnel. A kis kaszárnya csupán a 2. század részére lett kiutalva kb. 200 létszámmal. Változatlanul maradt a helyzet Párkányban, hol az 1. század jelenleg 800 embere lakik (kisegíti magát az üdülő barakkjaival). Az erősen redukált létszámú törzsszázad kb. 160 embere kényelmesen elfér az egyik, a felülvizsgálatos század 80 embere a másik városi barakkban. Ezen elhelyezéssel sikerült egy-egy embernek megközelíthetőleg 18 légköbmétert bizto­sítani. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom