Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)

Vezér Ferenc: Minden élők útján

fekete ruhát, de azok leginkább sebesülten nyögtek apadión, mert nem volt máshová fektetni őket. Az egyiken kiütött a hideg veríték. A többiek nem törődtek vele. Elnyúlt az arca a kíntól, még akarta az életet, még vissza szeretett volna kapaszkodni. A vonat nekilódult.

Páter Ferenc tekintete a vagon közepén éppen erre a katonára esett. A többiek düledezve ültek a közelében, alvásra bukó fejjel, csöndesen kiégve. Nem tudni, miféle sérülése volt a páncélosnak, mert nem üvöltött, lehet, hogy már ehhez sem maradt ereje. „Talán ez volt...?”, és Páter Ferenc az egészen kifordult arcot látta röhögve a tanyán, a katona fölrúgta a kutyát, hogy ne legyen útjában, előbb valami ennivaló, aztán az ösztön tovább melegedett... A konyhába szorult parasztember vissza akarta tartani, a szobában az asszony szorult a félelemtől, s a hozzávasalódott gyerek.

„Nem, nem...!” - törölte végig arcát Páter Ferenc, aztán már azt látta, nem röhög ez az arc ott a vagon padlóján kiterítve, hanem a halálkín formálja idétlenné a vonásait, mint a vágóhídra vitt ló, kivillannak a fogai és habzik a szája. Mellétérdelt. Apró kézmozdulatokat tett fölötte, és néhány szót mondott. Senki nem lökte odébb.

Szegeden előbb a magyar közigazgatási hivatalt kereste, de miután megtudta, hogy ilyen tulajdonképpen nem létezik, az orosz parancsnokságra ment. Az épület előtt álló őrt annyira meglepte a fehér ruhás alak, hogy a kissé babonás ortodox hitével elfelejtette megállítani. Még valami keresztfélét is hányt magára, annyira megijedt.

Páter Ferenc még aznap visszatért Szentkútra. Az orosz tiszt vállát széles rangjelzések tették izmossá. A szerzetes megjelenése fölbolydította a parancsnokság életét, gyorsan tolmácsot kerítettek. A szerzetes azzal kezdte, hogy Szentkúton meghalt egy katona, és tárgyszerűen előadta, mi történt.

Páter Ferenc este hivatalos dokumentummal utazott vissza — az új magyar közigazgatási hatósággal is lepecsételtették az oroszok. Szervezze meg a polgárőrséget a közbiztonság fenntartása érdekében. Az orosz parancsnok rázta a fejét, amikor a szerzetes előadta a katonák viselt dolgait. A tiszt nyilván tudta ezt, de ahogyan Páter Ferenc szelíden, indulat nélkül ránézett, egyszeriben olyan hangulat lett úrrá az erős testszagtól és orosz kölnitől súlyos helyied 260