Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)

Fráter György: Az idők ereje

Nem táplált senkivel szemben illúziókat. Azért nem vett részt a váradi béke aláírása után rendezett hosszadalmas evészeten sem — az urak megint csak biológiai örömmel kívánták megadni az erkölcsi kötelezettségvállalás súlyát —, mert képtelen volt szabadulni a gondolattól, hogy akár már azon a napon elárulja valaki az egyezséget. Hiába, hogy a török csauszok fogadásával ártatlannak tüntette föl a jövés-menést, az árulás szellem mégis ott lebegett. Hiszen amióta elkötelezte magát János király mellett, mást se látott, mint árulást. A szövetségek kötése egyben azt jelentette: kit lehet elárulni, s ezáltal a másikkal egyezséget kötni. Nem lehetett kétséges: senkinek nem volt barátja, sem ellensége, mindenkinél az érdek tolakodott előtérbe.

Csakhogy mire irányul az érdek? Ezen töprengett. Merthogy a húszéves, nem különösképpen szép, Zsigmond lengyel király második házasságából itáliai hercegnőtől született lány, Izabella nem szerelemből lép házasságra a György barátnál alig valamivel fiatalabb - így is elég idős - János királlyal, abban biztos lehetett. De a királyi házasságok úgysem szerelemből születnek. Ha netán még ez is előfordul, különös kegynek kell tekinteni.

„Csak jól sejtettem! A váradi egyezséggel Ferdinánd elismerte Jánost magyar királynak, s ez az elismerés immár Spanyolországig, vagy egészen a dél-amerikai hódításokig érvényes. 1527 után Zápolya most vált igazából királlyá. S ha király, királyi módra cselekedhet. Csak jól sejtettem. Utódot akar, most még érez magában erőt.”

Izabella húszéves, déli temperamentumú, igazi itáliai csitri lány. Tetszett ez György barátnak, talált valami hasonlóságot a maga egyénisége és a hercegnő között, vagy most már királyné között, mert gyorsan megkoronázták, miután a nagyurak szép, fényes kísérettel — ahogyan illik — elhozták a krakkói udvarból.

„Csak jól sejtettem! János király az európai elismerésre várt, s azonnal utódot kíván. Kész szerencse, hogy bevétettem ezt a pasz- szust is a megállapodásba. Mert ha János király utód nélkül hal meg, nem kétséges, Ferdinándé a trón, s akkor...”

A barát nem folytatta a gondolatot, kinyitotta a sütő ajtaját, kicsapott az édes-mézes gőzillat, mélyet szippantott belőle, aztán még visszacsukta az ajtót. Néhány perc, és készen lesz.

160 K-