Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)

Fráter György: Az idők ereje

sem hivalkodni nem akart ezzel, sem titkolni — belépett a templomba, letérdelt, nem a puha zsámolyra, hanem a kemény kőre, és ezen az estén hosszan imádkozott. így találták a vecsernyére érkező társak, s miután szépen elzengett a recitált zsolozsmaszöveg, peg elüket — bár egyesek már-már megborzongtak ettől, valami szörnyűség közeledtének vélték — ott hagyták az elfújt faggyúfények kesernyés illatában. Azt gondolták, bizonyára a királytól tudott meg valamilyen rendkívüli hírt. Pedig csak imádkozott.

Másnap — György barát szándékosan nem akarta fölfedni magát, korábbi ismeretségüket - a király azt mondta: „Pegel úr! Ravasz ember maga. Régóta ismer, mégis úgy tett, mint aki most lát először.”

György barát egyszerű, száraz hangon közölte: „János királlyal most találkozom először.”

A király megakadt: „Egy félmondattal hogy odavágott ez a szerzetes!” De nem volt mit ellene vetnie.

Néhány napi tapogatódzás után — a király nem törődött azzal, kísérete mennyire értelmetlennek, sőt veszélyesnek tartja ezt a késlekedést - kialakult köztük a beszélgetés őszinte légköre. Régi emlékek emelték át őket ebbe, s György barát elszántsága. Kiimádkozta - igen, kiimádkozta, mit kell tennie. S amikor bizonyosságra lelt, már könnyedén ment: nem a maga emberi akaratát követte, mert az kevés és gyenge lett volna.

„Beszéljünk a sorsunkról.”

„A hatalomról, a politikáról, királyom?”

„Ó, micsoda csúnya szavak!”

„Ha őszinték akarunk lenni, a csúnyaságot is vállalnunk kell.” Ezek után a király elmondta, milyen helyzetbe került. Király — és mégsem az. Nincs országa — jószerével azt sem tudja, melyik nemeshez, melyik várhoz és királyi városhoz fordulhat menedékért. „S milyen király az, aki egyfolytában csak menedékért fut?” „Mit szeretne fölséged?”

„Az országomat!”

György barát szárazán köhögött. „Az országomat?” Az ember országát. De hát mi az ország? Föld, hegyek és folyók, síkságok, erdők és mezők? Mi az ország? Pusztán terület? Amit birtokolni lehet ugyan, de az ott élő emberek lelkének és akaratának birtok-a 123