Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)

Fráter György: Az idők ereje

De igen, válaszolták, csakhogy az még friss vágás. Sok benne a víz, ha egyáltalán meggyullad, akkor is kegyetlenül füstöl.

„No és? Testvéreim, nem tudjátok, hogy a füst tartósít.”

Közölte, az ő szobájában csak minden második napon fűtse- nek be.

Fagyoskodtak a falusi emberek. Kilovagolt a szélső házakig, s ott is megnézte őket. Az egyik helyen az ajtó közvetlenül az udvarra nyílt, a víz befagyott reggelre. Valahol a rongyok között egyszer csak megmozdult valami. György barát azt gondolta, patkány vagy efféle állat. Ember volt. Egy asszony szemét látta, nagy volt, elképzelhetetlenül nagy, nem szólt, nem akart semmit, nem várt semmire - már minden véget ért benne. Végül csak megszólalt: „Itt van a lányom, az újszülött gyerekkel. Ebben a hidegben még meg se tudtuk mosdatni... és ennie kellene, még meg se tudja szoptatni...”

György barát végigsietett a folyosón. „A fa mellé élelem is kell. Nekünk annyi a tartalékunk, hogy tavaszig meg is dohosodik. Ha megjönnek a szekerek, rakodjanak fel liszteszsákokat is.”

Kijelölte a kocsikat kísérő szerzeteseket, akik ellenőrzik a tűzifa és az élelmiszer szétosztását. „Kérdezzétek meg, melyik házban hányán laknak, vannak-e gyerekek, öregek, s annak arányában osz- szátok!”

„De így nem marad nekünk semmi!”

György barátnak lecsüngött a szája széle — az életkora tette, vagy csak rossz szokás volt?

„Nem marad? Testvérem, hát az imádság?”

Huncutul tekintett körbe, mint aki összekacsint a cinkosával - ő Istent gondolta ennek.

Hetekig hullámzottak ezek a szavak a kolostor életében. Micsoda szégyen, így beszélni az imádságról, kimondottan gúnyolódásnak tartották, míg egyesek a perjel védelmére keltek — megoszlott a szerzetesi közösség véleménye; mindenki a maga magyarázatát, a maga ideológiáját tartotta leginkább elfogadhatónak, sőt érvényesnek.

György barát látta ezt a felbolydulást, mintha nem lenne ennél fontosabb dolog a világon. Fázott-e a télen? Persze hogy fázott. De nem származott ebből semmi baja. Ügyelt a testvérek egészségére, kiderült, a fa nem is annyira vizes, a fűtőknek olykor maga-3 108