In memóriam prof. Dr. Leel-Össy Lóránt - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Dr. Leel-Őssy Lóránt szakmai életrajza

Ideg-elmegyógyász főorvos, c. egyetemi tanár. Szül.: Berekböszörmény, Bihar m. 1927. júl. 25. Szülei: vitéz, Árpád ref. lelkész, országgyűlési képviselő, Né- methy Jolán. Nős (1951. március 27): Molnár Éva (1929), gyermekei: Lóránt (1953), Lilla Éva (1955). Ősi bihari nemesi család leszármazottai, akik Lél vezér

Az orvosi egyetemet 1952-ben Debrecenben végezte „summa cum laude” minősítéssel.

Neuropathológiai kutató munkáját, mint medikus 1950. januárban kezdte a DOTE Idegklinikáján Sántha Kálmán professzor, majd Háberland Katalin, később Juhász Pál professzor irányítása alatt. Első tudományos dolgozata 1952-ben (diploma megszerzése előtt) jelent meg „Histopathological examination in tetanus.” címmel az Acta Morphologica-ban Háberland és Balajthy társszerzőkkel.

Az orvosi diploma megszerzése után politikai okok miatt először Miskolcra, majd ismét Debrecenbe került. Mint mentőorvos, majd laboratóriumi orvos a miskolci idegosztályra (1953), illetve a DOTE Ideg-és elmeklinikájára járt be dolgozni, mint externista, ami lehetővé tette tudományos munka folytatását mind a neuropathológiában, mind a neurológiában. Ekkor jelent meg Kajtorral együtt az „Epilepsias megnyilvánulások (.klinikai és elektrographiás) cysta septi pellucidi eseteiben.” 1956-ban a második dolgozata. Majd ezt követték 1959-től folyamatosan a malignus melanomák metastasisairól, az agytörzsi gliomákról, cerebrovasculáris betegségekről szóló közleményei.

Ideggyógyászatból 1956-ban, elmegyógyászatból 1960-ban szerzett szakvizsgát. Neuropathológiából és EEG-ből 1979-ben nyerte el az un. ráépítéses szakorvosságot. Végül 2003-ban szakorvos lett az ,yAgyi érbetegségek”-bői is.

Külföldi, hollandiai tanulmányúton volt 1964-65-ben Hágában, a wassenaari

nevét is örökölték.

26