In memóriam prof. Dr. Leel-Össy Lóránt - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

önképzőkörben tanulmányt írtam. Ö mindent megírt, tőle az élet minden kérdésére választ lehet kapni. Könyv élményeimről? A betűnek a rabja vagyok. Imádom, pl. a cowboyregényeket, szeretem a krimiket. Az angol nyelvtudásomat ezeken keresztül fejlesztettem, de angolul és németül klasszikusokat is olvasok. A klasszikusok közül is számos kedvencem van, imádom Victor Hugót, szeretem Jókait, Dumas-t, a modern amerikai irodalmat. Ami a versben Ady, a drámában Shakespeare. A prózában szerteágazó az olvasottságom. Standhal-tól kezdve Hemingway-ig, de mindent elolvastam az erdélyi íróktól és Szabó Magdától is. A zene is hobbim. /Amikor több időm volt, magam is aktívan zenéltem. / Nem szégyenlem, hogy egy Wágner operát alig hallgatok végig, szemben Verdivel, vagy Beethowent előnyben részesítem Bartókkal szemben, akit viszont, mint magyar embert mindenki fölött elismerek.

Orvosportrék Esztergomból ’93. szept

Voltak-e pályája során igaz barátai?

Igaz barátom Török Pál Miskolcon, aki a Sántha iskolához tartozik, helyben pedig dr. Bense Imre, akit nem kell bemutatnom senkinek Esztergomban. Ha a baráti fogalom tágítható, akkor talán azt mondhatom, hogy az országban azon kevés emberek közé tartozom, akinek a viszonya minden szakmabelivel kifogástalannak volt mondható, pedig bírálataim időnként szigorúak, objektívak voltak, amit a kórház orvosai is érezhették.