In memóriam prof. Dr. Leel-Össy Lóránt - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

„Beszámoló „Gyógyszervizsgálatok helyes klinikai gyakorlata” c. tanfolyamról Dobogókő 1994. Márc.3-4 (1994.3.sz)

„Beszámoló a „Közép-Európai Orvosi Kamarák -első - Sympoziumáról 1994 márc.11-12 Kassa (1994.4.sz)

Szívesen állt rendelkezésre, bármikor beszélgetésre kértem. Számos interjút tudtam készíteni vele. Életre szóló emléket jelentenek számomra azok a beszélgetések, melyeket otthonában fogadva folytathattam a professzor úrral. Ezek teljes terjedelemben a Kór-Lapban olvashatóak.

Néhány kérdésre adott válaszát idézem fel az alábbiakban:

Melyik volt pályájának legjobb szakasza, amikor sikeresnek, boldognak érezte magáti

„Furcsa dolog, én mindig boldognak éreztem magam, mert mindig voltak sikereim.....Végső soron a sikereim kicsúcsosodása a szegedi egyetemi katedra megpályázása volt 1977-ben. Miért volt ez siker a sikertelenségben? Az öt pályázat között az első helyen szerepeltem és az utolsó helyen levő volt párttitkár kapta meg a tanszéket. Pályázatom azért volt mégis siker számomra, mert Környey professzor - aki az Akadémia neurológiai referense volt, és személyes viszonyunk nem is volt túl jó - köszönő szavaimat elhárította és elismerte az első helyre való besorolásom jogosságát.”

(Lell-Ossy L. dr 25 éve Esztergomban Kór-Lap 1993. 9. Sz.)

Amikor 2000-ban megszerezte az orvostudományok doktora címet a vele készült interjúban többek között a következőket mondta:

Professzor úr, mennyire érzed ezt a címet pályafutásod csúcsának?

...’’Ezt valóban a pályám csúcsának tekintem, hiszem mindig törekedtem a tudományos fokozattok elérésére. Ezt nem csak a magam, hanem városom sikerének is tekintem. Véleményem szerint osztoznak ebben a sikerben azok

15