Szállási Árpád: Lenhossék Mihály Ignácz mint Esztergom megyei főorvos gyógyszertani beadványa (1964)
6Vr size LENHOSSÉK MIHÁLY IGNÁCZ MINT ESZTERGOM MEGYEI FŐORVOS GYÓGYSZERTANI BEADVÁNYA * írta: SZÁLLÁSI ÁRPÁD (Kesztölc) A Duna menti Strigonium, azaz Esztergom az Árpád-házi kirá- , lyok idejében még hazánk egyik legjelentékenyebb városa volt. A honfoglalást megelőző időkben Solva néven fontos észak-pannon város, később, a „Niebelunge Lied” szerint Attila hun király itt fogadta (Etzel) Kriemhild regöseit (Stadt Gran). Ez a szép fekvésű város, a hajdani királyi székhely, történelmünk vérzivataros századaiban a XVIII—XIX. századfordulóra már az ország területileg második legkisebb megyéjének székhelyévé zsugorodott. Először a tatárok gyújtották fel és a bajor mintára épült favázas házak porig égtek. Mátyás király idejében még részben visszanyerte régi jelentőségét, hiszen 1467-ben Academia Istropolitana néven orvosi fakultása is volt, de a török idők háborúi nehezen kiheverhető károkat okoztak. Jelentőségét méginkább csökkentette az a körülmény, hogy a gyászos mohácsi csata után négy évvel a prímási hivatal menekülni kényszerült. A császári területen levő Nagyszombatra tették át a káptalani székhelyet, a honnan csak 1820-ban helyezték vissza a magyar érzelmű Kopácsy hercegprímás erélyes ösztönzésére (aki nem akart jönni, azt hivatalábból felfüggesztette). E század- fordulón a gyarmati sorban levő Magyarország közegészségtani helyzete is valóban gyarmati jellegű. Az állandó járványok miatt Mária Terézia 1752-ben elrendelte megyei orvosok alkalmazását. 1 Ez egyik Első Esztergom megyei főorvos Pudelkó József volt, akinek a Van Switen által aláírt diplomája a városi levéltárban található. Nemesi levelet pedig a szegény betegek gyógyításáért kapott. Majd 1799 őszén Lenhossék Mihály személyében új megyei orvost kap Helischer József Városi Könyvtár Esztergom 75
