Szállási Árpád: Az 1831-es kolera év-Esztergom vármegyében - Különlenyomat az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményeiből (1964)

Miksa, szakirányítóként Kamenszky István megyei főorvos, Len- hossék Mihály országos főorvos hivatalbeli utóda, lett kinevezve. Első teendőjük a vármegye határán felállítandó „veszteglőház” kijelölése volt a Pestről Esztergom felé vezető országút mentén, Leányváron, „a Leányvári Vendég Fogadóba kiszolgállt egy szobára”.

Az első tanácsülésen Beimel Mihály városi nyomdász tanácstag javaslatára elrendelték a helyi nyomdában „ezen nyavala ellen szolgáló óvásoknak száz példányban való nyomását”, ugyanakkor jegyzőkönyvben rögzítették Lenhossék Mihály segítségeit: (Proto- colum T. Strigoniensis 1831.) ... „Lenhossék Mihály urnák ezen vármegyében mellyben közhivataloskodásának pályafutását kezdé vala, a kért orvosoknak haladék nélkül eszközölt kiküldésével mutatott résztvevő hajlandóságát szives megösmeréssel levél által viszonozva" ... A tanács Esztergomot 12 fertályra osztotta fel, minden fertály élére albiztosokat nevezett ki. Feladatuk volt ügyelni az utcák, de a lakások tisztaságára is; ellenőrizték az utazókat és csavargókat figyelő strázsák munkáját. Mindez lakott területen kívül a határban cirkáló csőszök feladata volt. A csendrendelet értelmében a kocsmák és „bormérő házak” a napnak csak egy bizonyos szakában voltak nyitva. Kamenszky főorvos lajstromba vette az összes mozgósítható orvosokat és seborvosokat, akiket aztán az esztergomi fertályok, valamint a környező falvak ellátására szétosztott. Azok négynaponként írásban jelentették észrevételeiket, valamint a megbetegedettek és meghaltak számát. Jelentéseikből kitűnik, hogy nemegyszer hasznos megfigyeléseket tettek járvány- tani szempontból is, pl. Fabrinyi István seborvos írta Fámádról; ... „ezen nyavala azon házakban látszik erejét venni és azon lakosokat üldözni, a kik nagy betegek körül szolgáltak, vagy holt testeket temetőbe kivittek”... A négynapos jelentések számadataiból állította össze a megyei főorvos a „táblás tudósítást”. Esztergom vármegye Rigler adatai szerint a kevésbé érintett megyék közé tartozott. Az első járvány idején összesen 5053 ember betegedett meg a megyében, a halálesetek száma 2202 volt. A legjobban érintett falu a Fabrinyi által ellenőrzött Farnad; 1327 lakosából 435 megbetegedett, ebből 198 meghalt. Ugyanakkor a legkevésbé veszélyeztetett Csolnok 1039 összlakos közül 9 betegedett meg, ebből 4 személynél volt a cholera causa mortis. A többi falvak adatai a kettő között ingadoznak. Közvetlenül az akkor még budai út mellett fekvő Kesztölc Csév körzetben 127 személy neve mellett szerepel a „Cholera” halálokként. E körzetbe Neumann József seborvost rendelték ki Esztergomból, aki 29 napon át végezte szorgal316