Az esztergomi belgyógyászat története I. - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

realizálódott. 1934-ben 1 évig a Fogászati Klinikán Szabó József mellett fogorvosi tanulmányokat folytatott. 1933. szeptember 7-től jött Esztergomba és nyitott rendelőt a Budapesti és a Horánszky út sarkán.

1975-ben bekövetkezett haláláig, 40 éven keresztül gyógyította Esztergom betegeit. Praxisát dr. Szállási Árpád vette át, aki így emlékezett róla:

„Az áldott emlékű Takács János bácsi körzetét kaptam meg. Ót korábbról is ismertem, mint „szíves Takácsot”. Válóban értett a kardiológiához. Különben igazi medicus universalis volt, Hippokratész papja, az utolsók közül való. Agglegényként nem lévén családja, a körzetét tekintette annak. Kezdetben többször találkoztunk közös betegeinknél. Mindig szabadkozott, holott én csak hálás lehettem neki. Sokat tanultam tőle. Ha körzeti orvosról írnék regényt, biztosan róla mintáznám meg”.

1937-ben új alorvosi pályázatot írtak ki, melynek győztese Paál Gábor lett. O 1898-ban Szőkefalván született, középiskoláit Székelyudvarhelyen, az egyetemet pedig Budapesten végezte el. 1930 óta dolgozott a kórházban, mint orvosgyakornok, illetve helyettes alorvos.

A 30-as években Horeczky Géza, az 1928-ban megnyílt Tüdőgondozó vezetője szervezte a város tudományos életét, legalábbis az orvostudományú vonatkozásait. A Magyar Király Szállóban rendszeresen hangzottak el előadások a tudományos élet különböző területeiről. Ebben az esztergomi belgyógyászok is aktív szerepet vállaltak:

1935-ben Rajner János a magasvérnyomásról értekezett. A következő évben Takács János az EKG szerepének fontosságát hangsúlyozta és kifejezte reményét, hogy az esztergomi belgyógyászat hamarosan rendelkezni fog ezzel a fontos diagnosztikus eszközzel. (Akkor már volt Takács Jánosnak EKG készüléke.)

A 30-as évek végére alig maradt segítője Rajner Jánosnak. 1939-ben Kocsis Zoltánt, bajnai körzetiorvost 3 évre alorvossá nevezték ki, és a budapesti Tolnai Kálmánt havi 80 pengőért 1 évre kisegítő orvosnak alkalmazták. 1 év múlva Mattyasovszky László és Balogh Zoltán lettek megbízott alorvosok.

1937-ben hosszas előkészületek után - Eggenhofer igazgató úr elképzelései nyomán - nagyarányú rekonstrukciós munkák indultak meg a kórházban, melyek a belgyógyászatot is érintették. Az egykori igazgatói lakás helyén kialakított szülészet után megkezdődött a sebészet épületének átalakítása. 1939. április 24-én a város Képviselő-testületé áttekintette a rekonstrukció helyzetét és meg10