200 éve született Feichtinger Sándor - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)
fajt fedezett fel a benne, melyet Pancic gyűjtött 1863- ban Dél-Szerbiában. Wagner ezt az új fajt Feichtinger Sándorról nevezte el Centaurea feichtingeri-nek. Feichtinger egyetemi évei alatt kapcsolatot tartott Haynald Lajossal is, a későbbi kalocsai érsekkel és bíborossal, aki miután Bécsben tanult 1841-ben nevezték ki káplánnak a pesti Lipótvárosba. Haynald szenvedélyes botanikus volt, de politikai ambíciókkal és jelentős vagyonnal is rendelkezett, emellett nagy hatása volt a hazai tudományos életre is. Feichtinger feltehetőleg már gimnáziumi évek alatt megismerkedett vele, mivel Haynald tanulmányait 1830-ban fejezte be az esztergomi Szent Benedek-rendi gimnáziumban (később: Szent István Gimnázium), ahol Feichtinger is tanult 1832-ig. Kettőjük kapcsolata később se szakadt meg, közös túrákon együtt botanizáltak, illetve együtt tevékenykedtek a Tudományos Akadémia Matematika és Természettudományi Bizottságában, melynek Haynald elnöke is volt (1874—1890). Egymás botanikai tudását kölcsönösen elismerték, Feichtinger így írt Haynaldról: „szenvedélyes botanicus lévén, bennem — a practicus orvosban — újra felélesztette a botanica iránti kedvet és szenvedélyemet; és mert ő mindenkor e szép tudományhoz hiv maradt, a fiivészeket, mint mániát, nagylelkűen segítette, pártfogolta”. Haynald Lajos pedig Feichtinger botanikai tevékenységét méltatva megjegyezte: „hogyha egészen a botanikának szenteli életét, ma az egész tudományos világ ismeri nevét”. Feichtinger Sándor és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésein A hazai természettudományos kutatásokat jelentősen hátráltatta, hogy nem voltak olyan egyesületek, társaságok, amelyek a kutatást megszervezték volna. Hiányoztak az olyan szakfolyóiratok is, melyben a kutatási eredményeket magyar nyelven lehetett volna közölni és az érdeklődőkhöz eljuttatni. Bár korábban, az 1730-as években Loew Károly Frigyes (1699-1741), majd 1784-ben Winded Jakab (1739-1809) is próbálkozott a természettudományok iránt érdeklődő tudós emberek munkáját megszervezni, ezek a kísérletek nem jártak jelentős sikerrel. Az első olyan kezdeményezés, amely hosszú távon összefogta hazánkban 11
