Szendrei Róbert: Dr. Lőrinczy Rezső - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

vosa, Almási Balogh Pál (1794-1867) kíséretében. (14. kép) Már Vörösvárnál kiugrott a hintóból és vissza akart menni. „Esztergomban ebéd közben egész nyugodtan elhagyja az asztalt, mondván, hogy mindjárt visszajön. De nem jött: s dr. Balogh sietett őtfelkeresni. A komornyik azt beszélé a doktornak, hogy a gróf a kocsiból pisztolyt vön ki, s magát agyonlőni akará, de sikerült őt visszatartani. Az orvos ekkor, hogy szórakoztassa, sétálni indult vele. Széchenyi azonban egyszerre nekiiramodott a Dunának, és elérvén a hajóhidat, arról leugrott a folyóba.” Szerencsére egy a közelben tartózkodó csónakba emelték és a partra vitték.

„Semmi sem jellemzijobban Széchenyi kausztikus léleksajátságát, mint az, hogy midőn e gyászos tett után átöltözék, ezen megjegyzésre fakadt: „Minő bolondot tettem most, ezen emberek mind tudják itt, hogy jó úszó vagyok"

Az első orvosi ellátást, ha egyáltalában kellett valamit tenni, azt ^Almási Balogh Pál biztosította. Lőrinczy Rezsőt, mint hatósági orvost hívták az öngyilkossági kísérlethez, aki naplójában feljegyezte: „ 4 és 5 óra közt délután Gróf Széchényi István Miniszter a gőzhajó hídjáról a Dunába ugrott, de szerencsére kifogták ”

Kétségtelen, hogy rosszul jegyezte fel a legnagyobb magyar nevét, de Szállási Árpád egy másik írásában, mely Széchenyi személyiségével foglalkozik, megemlíti: „A könyvtár-alapító apa, gróf Széchényi Ferenc (mert ő így írta a nevét!!) vallási pietizmus- ban leiedzett”...

Mit tudunk Lőrinczy Rezső szerepéről a 48-as szabadságharcban? Az esztergomi orvosok közül elmondhatjuk, hogy a 48-as szabadságharcban Feichtinger Sándor szerepe van a legjobban feltárva és dokumentálva.

Hoffmann Vilmos, az esztergomi Szenttamás szemész és szülészmester volt. 1848-ban az elsők között jelentkezett honvédorvosnak. Róla Szállási Árpád írt rövid tanulmányt, mely megjelent és olvasható az Orvostörténeti mozaikok 2. című kötetben.

20