Szendrei Róbert: Dr. Lőrinczy Rezső - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

t.t. id

Dr. Lőrinczy Rezső első igazgatása alatt, 1857. május 1 -tői a Helytartó- tanács, a helyi kórházat, országos közintézetté nyílvánította. A közintézeti státusz megszerzése után beszélhetünk nyilvános, központilag elismert és finanszírozott Esztergomi Közkórházról. A közintézeti státusz megszerzése a két Lőrinczy fivér, és Dr. Lőrinczy József vármegyei, járási tisztifőorvos, apósának, Kitzinger Mihálynak Szent Tamás bírájának, Esztergom Vármegye Közgyűlési tagjának közös érdeme volt.

Kitzinger Mihály ősi, Sváb földről betelepülő német kőfaragó dinasztia tagja. Szent Tamás Község bírájaként, megújította, a Szent Tamási Községházat (mai Levéltár épülete), egyik kurátora volt

az akkor alakult Szent Tamási elemi iskolának (jelenlegi Petőfi Iskola jogelődje), engedélyezte az Izraelita Hitközségnek iskola, majd Zsinagógaépítést. A Szent Tamáson vezette és összefogta az ott élő főleg német iparosok közösségét, akik a Bazilika és számos, az érseki székhelyhez köthető építkezések irányítói, vállalkozói voltak.

Kitzinger Mihály, amint az 1856-os Vasárnapi Újság, Bazilika felszentelésre írt különszáma megemlíti, Hild József irányítása alatt, kivitelezte a Bazilika építésének kőmunkálatait. Nagy tekintélyű vagyonos ember volt, a Buda utcában (Kossuth utca) bérházat épített, és mögötte a Hosszú soron (Simor János utca 21), házat épített leánya, Kitzinger Anna és veje Dr. Lőrinczy József és családja számára. Dr. Lőrinczy József 35 évesen, 3 apró gyermeket maga után hagyva, a betegeitől megkapott kolerában, 1858-ban meghalt. Diagnosztikus tömörségű, mély fájdalomról, egyúttal orvosi fegyelemről tanúskodnak, Rezső orvosi napló14