Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

id. dr. Prokopp Gyula élete

felöltöztetett babákat kaptak a polgári családok hölgy tagjaitól. Ugyancsak részt vett a Kaszinó karácsonyi közgyűlésén is minden évben. Alapító tagja volt az esztergomi Széchenyi Kaszinónak és a Gőzhajó Rész­vénytársaságnak, melynek ügyésze is volt. Élénken részt vett a Katolikus Kör munkájában, és a Legény- egylet életében is. 1896-tól már laptulajdonosa és kiadója az Eszter­gom és Vidéke című lapnak. A lap munkatársai kö­zött találjuk kortársait: Brenner Ferencet (takarék- pénztári tisztviselő), Etter Gyulát, dr. Hulényi Győzőt, Niedermann Józsefet (ügyvéd) és dr. Földváry Istvánt (városi főügyész). Az újság szerkesztősége ekkor a Bottyán János és az Arany János utca sarkán lévő Spranraft házban volt. 1896-ban a városi közgyűlésen napirendre került a bencés főgimnázium épületének sorsa, mely épület elkészült ugyan, de üresen állt, mivel életveszélyes­sé vált. Ezért le kellene bontani, majd újra felépíteni, de semmi sem történt. Visszaemlékezett arra, hogy édesapja, Prokopp János 1877-ben kapta a megbí­zást az épület tervezésére, melynek kivitelezését Ko­vács Ferenc építőmester végezte. Prokopp János már 1878-ban, az épület alapozásakor felhívta a figyelmet arra, hogy az alapok nem elég szélesek, és hogy az alapban elhelyezett kövek között nem volt kötőanyag. Sajnos akkor az ő véleményét nem vették komolyan, a hiányosságokon csak kis mértékben javítottak. így nem volt meglepő, hogy a kész épület falai megre­pedtek, ezért továbbra is szükség volt a ferencesek egy szomszédos épületének bérbevételére. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom