Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

Az állást megkapta, és decemberben kilépett az Erődépítési Igazgatóságtól. Az ott kapott bizonyít­vány szerint egyrészt építési tervek konstruktőreként és rajzolójaként, másrészt az erődépítésnél építés- vezetőként eredményesen dolgozott, és mintaszerű erkölcsi felfogásával, sokoldalú alkalmazhatóságával, továbbá megbízhatóságával, valamint szorgalmával elöljárói teljes megelégedését vívta ki. 1853. január 1-jén belépett a Bécs központú Erste Donau-Dampf-Schiff-Fahrt-Gesellschaft (Első Duna- Gőz-Hajózási-Társaság) óbudai hajógyárának szolgá­latába mint építési felügyelő. Fizetése évi 1000 forint és 150 forint lakáspénz volt. A DDSG-t mint részvénytársaságot Széchenyi Ist­ván kezdeményezésére 1830-ban Bécsben alapították meg osztrák tőkével, de hamarosan jelentős magyar tőke is betársult. A társaság megindította a dunai gőzhajózást és a Duna-menti kikötők építését, vala­mint megalapította az óbudai hajógyárat. János feladata volt minden építkezés felügyelete az óbudai hajógyár területén, valamint a Duna mo­narchiabeli szakasza mentén épületek tervezése, és a kivitelezések ellenőrzése. A munkája során készített terveket a DDSG bécsi központja bírálta el, és ott ke­rültek megőrzésre. Fontos feladatot kapott a DDSG-től 1853 szep­temberében: a DDSG részéről neki kellett elkísérnie egy különhajón azt a bizottságot, mely a Kossuth által elrejtett Szent Korona felkutatására indult Orsovára. Ott 1853. szeptember 8-án szemtanúja volt a korona és a koronázási jelvények megtalálásának. Ezeket a különhajóval először Budapestre, majd Bécsbe vitték. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom